MSZP;NATO;Országgyűlés;szavazás;Svédország;csatlakozás;Finnország;

Leszavazta a Fidesz-KDNP a vitát a finnekről és a svédekről, Magyarországon kívül már csak egy NATO-tagállam van, ahol nem hagyták jóvá a két észak-európai ország csatlakozását

„Szégyen!” – kommentálta az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan.

Az erről szóló hétfői szavazáson a Fidesz-KDNP képviselői 117 nem szavazattal 39 igen ellenében elutasították az MSZP által benyújtott javaslatot arról, hogy az Országgyűlés már holnap, vagyis október 4-én kedden szavazzon Finnország és Svédország felvételéről a NATO-ba. 

Az ellenzéki párt „a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/637. számú törvényjavaslat”, valamint „a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/638. számú törvényjavaslat” lezárásig tartó általános vitájával akarta kiegészíteni a keddi ülésnap napirendjét. A napirend módosítását Kövér László, házelnök a házszabályi rendelkezések egyik pontjára hivatkozva elutasította, amire válaszul Tóth Bertalan MSZP-társelnök kezdeményezte az házelnöki döntés hatályon kívül helyezését. Ezt szavazták le a kétharmados többségben lévő Fidesz-KDNP képviselői 117-39 arányban.

„Szégyen!” – kommentálta ezt Facebook-posztjában Tóth Bertalan.

Magyarországon kívül már csak egy olyan NATO-tagállam van az összesen 30 között, ahol még nem ratifikálták a svéd és a finn csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez. Ez az a Törökország, amelynek autoriter vezetőjeként Recep Tayyip Erdogan biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva nyíltan vétóval fenyegette meg Magdalena Andersson svéd és Sanna Marin finn miniszterelnök kormányát. Június 28-án egy madridi csúcstalálkozón végül született egy háromoldalú memorandum a török kétségek eloszlatására, de az ankarai vezetés aligha fogja törvényhozás elé vinni a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyét a 2023. júniusi parlamenti választás előtt. Ennek az oka egyszerűen az, hogy Recep Tayyip Erdogan nem akar puhánynak tűnni.

Magyarország egyébként hivatalosan támogatja a finn és a svéd NATO-csatlakozást, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter májusi megjegyzése szerint azonban tekintettel kell lenni a török „érzékenységekre” is.

Az évtizedeken át semleges Finnország és Svédország Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt döntött a csatlakozásról a NATO-hoz.