Bírálják Ferenc pápát a Kínával kapcsolatos, túl megengedőnek tartott politikája miatt

A Vatikán bejelentette, további két évvel megújította a 2018-as megállapodást Kínával a katolikus püspökök kinevezéséről.

A Szentszék ragaszkodott a megállapodás folytatásához, jóllehet, abból igazán sok haszna abból nem származott. Kínában létezik az állam által elismert, úgynevezett hazafias, valamint a föld alatt, illegalitásban működő katolikus egyház. A kettő külön egyházszervezetet épített fel, a föld alatti egyház főpapjait üldözte a kommunista Kína. Ezeket az áldatlan állapotokat kívánta megoldani a Vatikán a 2018 szeptemberében aláírt megállapodással. Ennek értelmében a pekingi vezetés, illetve a Vatikán kölcsönösen elismer egyes általuk kinevezett püspököket. Csakhogy a gyakorlatban ez azt jelentette: miközben Peking elvárta az általa kinevezett főpapok Vatikán általi elismerését, az üldözött katolikus egyház püspökeivel ezt nem szívesen tette meg. A pápa hat „hazafias” püspököt ismert el, Peking egyet sem. Sőt, a 2018-as kínai megállapodás aláírása után Kína ismét keményebben lépett fel a Vatikánhoz hű egyházzal szemben, az ország egyes régióiban állami tisztviselők eltávolították a kereszteket és lebontották az egyházi épületeket, a föld alatti katolikusok és papok pedig zaklatásokról és letartóztatásokról számoltak be.

Ezt erősítette meg az amerikai kongresszus Kínával foglalkozó végrehajtó bizottságának 2020-as jelentése is, amely szerint a kínai katolikusok "erősödő üldöztetést" szenvedtek el a megállapodás életbe lépése után. A dokumentum szövegét sosem hozták nyilvánosságra.

Ferenc pápát sok bírálat érte a Kínával kapcsolatos, túl megengedőnek tartott politikája miatt. A Vatikán diplomáciai szárnyának tartott Szent Egyed közösségen belül létezik egy erős lobbi, amely szerint szükséges a Kínához való közeledés akár annak árán is, hogy a Vatikán fájdalmas kompromisszumokat tegyen. Az óvatosságot jelzi, hogy a Szentszék nem kommentálta a hongkongi püspökkel, a 90 éves Zen Ze-kiunnal szembeni bírósági eljárást, amelyet az ellenzék anyagi támogatása, az ezt érintő alap szabálytalan felhasználása miatt indították ellene. A főpap a megállapodás leghevesebb bírálói közé tartozik, szerinte súlyos hiba a kommunista Kínával való egyezkedés. Ferenc pápa azonban a Reutersnek adott, július 5-én megjelent interjújában megvédte a megállapodást, mondván: "A diplomácia a lehetséges művészete, és az, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyekkel a lehetséges dolgok valósággá váljanak”. A Vatikán Kína-politikáját a hetvenes-nyolcvanas évek Ostpolitikjához hasonlította, melynek révén a Szentszék óvatosan közeledett a szocialista országokhoz. Magyar szempontból az Agostino Casaroli bíboros, néhai államtitkár által képviselt politika egyik legjelentősebb fejleménye Kádár János pártfőtitkár 1977 júniusi szentszéki látogatása volt. A vizitet valójában nem is Budapest, hanem informális csatornákon keresztül a Vatikán kezdeményezte.