A kommunista rendszer megdőlt 1990-ben, de a marxizmus megmaradt Magyarországon - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerdán Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár podcast műsorában, a The Bold Truth About Hungary című videóblogban.
Persze Schmidt Mária vélhetően nem arra gondolt - fűzhetjük hozzá -, hogy az Orbán-kormány látványosan közel sodródott Moszkvához, Orbán Viktor pedig az október 23-ai megemlékezése alkalmával is inkább a Nyugat szapulásával volt elfoglalva. A Terror Háza Múzeum főigazgatója az MTI szemléje szerint úgy fogalmazott, hogy bár a kommunista rendszer megdőlt 1990-ben, a marxizmus megmaradt Magyarországon, ahogy Nyugat-Európában is vezető ideológiává vált. „Amikor mi ezzel szemben fogalmaztuk meg a saját véleményünket, fogalmaztunk meg egy alternatív magyarázatot vagy egy másfajta történelemszemléletet próbáltunk érvényre juttatni, akkor ezt mindenki a személyére nézve támadásként élte meg” - mondta.
Schmidt Mária szerint a magyarországi kulturális elit egyszerűen nem volt hozzászokva a szabadsághoz, a vitákhoz és az érveléshez, s amikor ezeket a vitákat elveszítették, azt nagyon nehezen viselték. Arra a kérdésre, hogy a nemzet képes-e ellenállni „mindannak, ami Nyugatról ömlik ránk” általános filozófiai és történeti módszertani szinten értve, azt válaszolta, hogy bizakodó, hiszen az, hogy Nyugaton Marxnak, míg Németországban Leninnek szobrot állítanak, ellenérzést vált ki a magyar emberekből.
„Mit akarnak már megint velünk megcsináltatni a nyugatiak, azt, amin mi már keresztülmentünk 45 évig, csak azért mert ők tőlünk soha nem hajlandóak tanulni?”
- tette fel a kérdést a főigazgató. Hozzáfűzte, soha senki nem kérdezte meg tőlünk, hogy milyen volt 45 évig a kommunizmus alatt élni, mert Schmidt Mária elmélete szerint Nyugaton ragaszkodnak ahhoz az illúzióhoz, hogy a szocializmus igazságosabb és jobb kort eredményez. Azt is állította, Brüsszel, Washington vagy Berlin nem tűri el, hogy nekik ellentmondjanak, ezért folynak „koncepciós perek Magyarország ellen”, amikor kiáll a saját érdekei mellett.
„Legkésőbb 2015-ben kinyílt a szemünk, amikor a migrációs válságban a megkérdezésünk nélkül olyan dolgot akartak ránk kényszeríteni, amit mi már megtapasztaltunk a múltban” - emelte ki, hozzátéve, hogy azóta az is világos, hogy „a szabadság nálunk sokkal teljesebb, mint náluk”. Az nem derült ki, hogy a migrációs válságnak mégis mi köze van a kommunizmushoz.
Schmidt Mária azon gondolatának is hangot adott, mely szerint Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van és senkinek nem jut eszébe, hogy a véleménye miatt bármilyen hátrány érhetné, míg például Amerikában boszorkányüldözés folyik, Németországban tapintható a félelem, és az emberek nem mernek megszólalni sem. Kérdésre azt is kifejtette, hogy a nyugati politikusok ma már nem szoktak nyíltan fogalmazni, ezért is csodálkoznak rá Orbán Viktor kormányfőre, aki nemrégiben interjút adott német újságíróknak, akik számára szerinte világossá vált, hogy „itt van egy értékrend, van egy gondolatvilág, és ebből levezetve a különböző döntések és a különböző intézkedések értelmezhetők”.
Kovács Zoltán podcastben fogja magyarázni külföldieknek az Orbán-kormány politikáját Schmidt Mária: A németek vallása a gyávaság, a vezetőik pedig arcnélküli senkikOrbán Viktor: A Nyugat elárult bennünket, a szovjet tankok pedig visszafordultak