;

Oroszország;Ukrajna;háború;kínzás;gabona;

- A török elnök meggyőzte az oroszt a gabonaszállításokról, az ukránok egyetlen megyében 23 orosz kínzókamrát találtak

Oroszország ismét részt vesz az Ukrajnával kötött gabonamegállapodásban. 

Moszkva írásos garanciákat kapott Kijevtől arra, hogy a gabonaszállításra használt hajózási folyosót nem használják katonai célokra – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. Törökország közvetített az ügyben.

A szállítások már szerdán folytatódtak – erősítette meg Recep Tayyip Erdogan török elnök. Oroszország szombaton, a Krím félszigetet ért dróntámadások után váratlanul bejelentette az ukrán gabona fekete-tengeri kikötőkből való elszállításáról szóló megállapodás felszámolását. A moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint az ok a szevasztopoli fekete-tengeri flotta elleni „terrortámadás” volt. A tárca szerint a brit haditengerészetet segített az akció végrehajtásában. Az Egyesült Királyság visszautasította a vádakat.

Az ukrán kormány szerdán köszönetet mondott Törökországnak és az ENSZ-nek a közvetítésben játszott szerepéért. Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter külön kiemelte Erdogan és António Guterres ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit. Egy kormánytisztviselő a Reuters hírügynökségnek elmondta, a moszkvai vezetés döntése elsősorban a Törökországból érkező nyomásnak köszönhető.

Oroszország hetek óta azzal fenyegetőzött, hogy kiszáll abból a gabonamegállapodásból, amely nyár óta ismét lehetővé teszi az ukrán élelmiszerek világpiacra jutását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban már arra panaszkodott, hogy Oroszország akadályozza a gabonával megrakott hajók áthaladását. Hangsúlyozta, ezek a szállítmányok rendkívül fontosak az éhínség elleni küzdelemben. Bár a háború továbbra is akadályozza az ukrán exportot, Ukrajna a gabonamegállapodás életbe lépése óta mintegy nyolcmillió tonna élelmiszert exportált a tengeren keresztül – közölte nemrég az ukrán elnök. A gabona 60 százalékát Afrikába és Ázsiába szállították.

Az ukránok már 23 kínzókamrát fedeztek fel az általuk az oroszoktól visszafoglalt Harkiv megyében. Denisz Monasztirskij ukrán belügyminiszter hozzátette, három kínzókamrát a Herszoni területen, egyet pedig a Donyecki régióban fedeztek fel. Kupjanszkban volt a legdrámaibb a helyzet, csak itt nyolc kínzókamrát találtak. A politikus megjegyezte, nagyszabású munka folyik a bűncselekmények dokumentálására és az elkövetők azonosítására.

Az Erdélyi Magyar Szövetség két kisebb párt egyesülésével jött létre. A romániai kisebbségi létben céljuk a nemzeti egység, egyben a választás lehetőségének megteremtése.