rendőrség;díjak;Budapesti Ügyvédi Kamara;beszállítók;tartozások;kirendelt védő;

- Csaknem milliárdos tartozást halmoztak fel a rendőr-főkapitányságok másfél év alatt

A fővárosban a legnagyobb a gond, ahol a Budapesti Ügyvédi Kamara már nem csak a BRFK-nak, hanem a Készenléti Rendőrségnek is hitelez.

Már az orosz-ukrán háború előtt is gondok voltak az állam fizetőképességével, az intézmények adósságfelhalmozásával; a rendőr-főkapitányságok például egészen 2021-ig időben fizettek a beszállítóiknak, idén nyárra viszont már közel 1 milliárd forinttal tartoztak nekik – írja az Átlátszó az ORFK-tól csaknem három hónapos késéssel megkapott közérdekű adatigénylésére adott válasz alapján.

A rendőrségi adatok szerint 2017 és 2020 között még minden rubrikában 0 szerepelt. A lapnak megküldött táblázat alapján 2021 végén összesen 338 436 000 forintos 30 és 60 napon túli lejárt tartozása volt a megyei főkapitányságoknak és a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) együtt, míg 2022 július 30-án már 951 335 000 forint. Ebből a 60 napon túli, 351 000 forintos tartozást egyetlen szervezeti egység, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei főkapitányság halmozta fel.

A fővárosban a legnagyobb a gond, a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) legfrissebb hírlevelében tette közzé, hogy a BRFK után már a Készenléti Rendőrségnek is kénytelenek meghitelezni, illetve megelőlegezni a kirendelt védők díjait. A kamara szerint ugyanis a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrség – átmenetileg – nem rendelkezik az ahhoz szükséges forrással. Megjegyzik, ezen a téren hosszú évek óta sikeresen együttműködnek a velük szemben már csaknem 40 milliós tartozást felhalmozó BRFK-val, és most hasonló megállapodást kötöttek a készenlétisekkel is. Kiemelték, hogy a kirendelt védő olyan ügyvéd, akit a büntetőügyben eljáró hatóság vagy a bíróság rendel ki annak a terheltnek, akinek – valamilyen, általában anyagi okból – nincs meghatalmazott védője. Az ügyvéd díját törvény szerint az állam előlegezi meg, azonban bűnösség esetén a terheltnek kell azt kifizetni.

A Népszava írta meg szeptember közepén, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a költségvetési intézmények lejárt adóssága július végén 47,2 milliárd forint volt, és a tartozás egyetlen hónap alatt 8,2 milliárd forinttal emelkedett, ami egyértelmű jelzés arról, hogy a költségvetési intézmények elkezdtek nem fizetni a piaci beszállítóiknak. Akkor lapunk arról számolt be, hogy a tíz legtöbb tartozást felhalmozó, jellemzően egészségügyi közintézmény közé három rendvédelmi szerv is beverekedte magát, az említett BRFK-n és a Készenléti Rendőrségen túl az ORFK szerepelt a listán. A helyzet még súlyosabb, ha ide vesszük, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága is ott van a legnagyobb adósok között.

Lapunk október végén is közölt egy újabb összeállítást is, amelyből az is kiderül, hogy az állami intézmények lejárt adóssága soha nem látott növekedés után mára körülbelül 80 milliárd forintra rúg. Lejárt adóssága 581 költségvetési intézményből már 460-nak van, eladósodott az adóhivatal is, amelyen a beszállítók hárommilliárd forintot követelnek.

A magyar magánautók, valamint a mezőgazdasági gépek és a taxik számára engedélyezett legfeljebb 480 forintos hatósági üzemanyagár ugyanakkor a térségben változatlanul messze a legalacsonyabb.