Teljes a titkolózás, még mindig nem tudni, mekkora stábbal és mekkora büdzséből működne az Integritás Hatóság

Nem kapkodja el a kormány, hogy információkat adjon a nyilvánosságnak az EU nyomására, a közösségi pénzek lehívásáért cserébe létrehozandó korrupcióellenes Integritás Hatóságról (IH).

Dacára annak, hogy mindössze tíz nap múlva, november 19-től elvben teljes üzemmel működnie kell a hatóságnak, egyelőre egyetlen lapunk által megkeresett állami szerv – az Állami Számvevőszék, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Pénzügyminisztérium, a Kormányzati Tájékoztatási Hivatal – sem reagált az IH jövendő működését firtató kérdéseinkre, így például arra, hogy mekkora stábbal és mekkora büdzséből működne rövidesen a magyar korrupció feltárását végző testület. (Civil körökben az az információ kering, hogy nagyjából 50 fős lesz a hatóság)

Az IH létrehozását megalapozó törvényből csak annyi tűnik ki, hogy az első hat hónapban a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium alá tartozó Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) titkársági és adminisztratív teendők ellátásával fogja segíteni az IH munkáját. Ez rögtön sajátos helyzetet teremt az elvileg a kormányzati közbeszerzési korrupció letörésére (is) hivatott szervnél, mivel lényegében olyan helyen, olyan személyek között fog működni, akik között bőséggel akadhat, akiket nekik kellene ellenőriznie.

Nem kevésbé sajátos, hogy az elvileg függetlennek beharangozott, ám végül minden ponton igencsak kormányközeli „válogatók”, azaz a kiválasztás végzők a kabinet szája íze szerinti embereket jelöltek ki vezetőnek. Az IH két elnökhelyetteséből Dabóczi Kálmán a Tarlós-érában a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója volt, Holbusz Tímea pedig a PM alá tartozó EUTAF-nál volt igazgató. Az IH élére a Pricewaterhouse Coopers-től (PwC) igazolták le Biró Ferencet. Míg Biró előéletéről úgyszólván alig tudni (részletes önéletrajzot sem küldtek a megkeresett állami hatóságok) maga a PwC erősen bensőséges kapcsolatot ápolt az Orbán-rezsimmel. Így a PwC írta az azóta dugába dőlt olimpiai hatástanulmányt, vagy éppen lapunk írta meg, hogy a PwC adta a sokak szerint erősen túlárazott vételár-javaslatot a kormányzatnak a Mátrai Erőműre, ami azért is problémás volt, mert közben a cég volt a hőerőművet jutányosan eladó Mészáros Lőrinc zászlóshajó-cége, az Opus könyveinek a felülvizsgálója is.

Elvileg Biró Ferenc IH-elnök feladata, hogy meghatározza, pontosan mekkora stábot és büdzsét kér a törvény alapján meglehetősen komolynak tűnő, alapos felderítői és elemzői hátteret igénylő munkájához. Továbbá ő fogja összehívni a félig állami, félig pedig civil Korrupcióellenes Munkacsoportot. Itt is megfontoltan halad a testület: a szóba jövő civil korrupcióellenes szervezetek még nem kaptak megkeresést a formálódó hatóság vezetésétől, a területen a leginkább jól értesült civil szervezetek eddig nem is tudtak kapcsolatba lépni Biróval.

A kormányzat titkolózása a korrupcióellenes hatóság körül azért is figyelemre méltó, mert egy ilyen testületnek tökéletesen nyíltnak és átláthatónak kellene lennie. Ráadásul miközben idehaza továbbra is ködösítenek, addig az EU jogállamisági aggályainak leszerelése érdekében tegnap elfogadták az információszabadságról szóló törvény módosítását, hogy a közérdekű adatkikérési pereket, vagyis az információkhoz való hozzájutást gyorsítsák.