Az Európai Bizottság (EB) november 22-i strasbourgi ülésének magyar szempontból két fontos napirendi pontja lehet: a magyar helyreállítási terv feltételes jóváhagyása, és a magyar korrupcióellenes intézkedések értékelésének elfogadása. Mindkét határozat ahhoz szükséges, hogy a tagállami pénzügyminiszterekből álló tanács idei utolsó ülésén, december 6-án dönteni tudjon: megkezdődhet-e vagy sem a felfüggesztéssel fenyegetett uniós támogatások odaítélése Magyarországnak.
Lapunk információi szerint a biztosok várhatóan zöld utat adnak az 5,8 milliárd eurós – mintegy 2320 milliárd forintos – helyreállítási tervnek, azzal a feltétellel, hogy a pénz utalása csak akkor kezdődhet meg, ha az Orbán-kormány maradéktalanul végrehajtja a velük egyeztetett korrupcióellenes intézkedéseket és igazságszolgáltatási reformot.
Már előremenekül az Orbán-kormány, azt ígéri, hogy leszáll az igazságszolgáltatásról az uniós támogatás fejébenEU-s forrásaink megerősítették, hogy ez a forgatókönyv a pénzügyminisztereknek is megfelelne. Egyrészt nem szeretnék, hogy Magyarország forrásokat veszítsen, pusztán azért, mert ebben az évben nem sikerül tető alá hozni a megegyezést. (Az előírások szerint 2022 végéig alá kell írni a pénzügyi megállapodást, ellenkező esetben a tagállam elveszíti a megítélt támogatás 70 százalékát.) Másrészt a helyreállítási pénzeket egyébként is részletekben, az előre meghatározott feltételek teljesülése esetén utalják, így a kormányt folyamatos nyomás alatt lehet tartani, hogy az ígéreteit végrehajtsa. Brüsszelben a lengyelekéhez hasonló megállapodást jósolnak a magyaroknak: e szerint el fogják fogadni a helyreállítási tervüket, de a támogatás folyósítását további feltételekhez kötik.
– A különbség az lehet, hogy Kaczynski nem hajlandó engedni, míg Orbán késznek mutatkozik végrehajtani a reformokat
– fogalmazott lapunknak egy EU-s forrás.
A helyreállítási tervnél bizonytalanabbnak tűnik az úgynevezett jogállamisági eljárás lezárása, amelynek keretében 7,5 milliárd euró – mintegy 3000 milliárd forint – pénzmegvonással sújtanák Magyarországot az EU-s büdzsét megkárosító jogállami normasértések miatt. Erről az európai bizottsági javaslatról szintén decemberben kell dönteniük a pénzügyminisztereknek, de az Orbán-kormány vállalta, hogy még előtte végrehajt 17 korrupcióellenes intézkedést a pénzbüntetés elkerülésére. Ezek teljesüléséről is a biztosok fognak ítéletet mondani november 22-re tervezett ülésükön, majd elemzésüket a döntéshozó tárcavezetők elé terjesztik.– Minden szem a Bizottságra szegeződik, hogy független, hiteles és alapos analízissel álljon elő – mondta lapunknak egy EU-s diplomata, hozzátéve, hogy a pénzügyminiszterek világosan szeretnék látni, a megtett lépések valódi változásokat hoznak-e Magyarországon.
Az EB már megkezdte az Orbán-kormány teljesítményének az értékelését, de még nincs kiérlelt véleménye. Nem zárható ki, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület nem fog konkrét javaslatot a tárcavezetők elé terjeszteni, csak rögzíti a korrupcióellenes törvények elfogadását és vázolja alkalmazásuk bizonytalanságait, a pénzügyminiszteri tanácsra bízva, hogy mindebből milyen következtetéseket von le. Az EU26-ok (Magyarország nem szavazhat) aztán tetszésük szerint elfogadhatják vagy módosíthatják az Európai Bizottság eredeti, 7,5 milliárd euró támogatás felfüggesztésére tett javaslatát, minősített többségi szavazással.
Brüsszelben kulcsfontosságú fejleménynek tartják a német parlament csütörtöki állásfoglalását, amely utasítja a berlini kormányt, hogy csak akkor járuljon hozzá a Magyarországnak jutó uniós támogatások felszabadításához, ha Budapest megbízhatóan el tudja oszlatni a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatos aggodalmakat. Egy lapunknak nyilatkozó EU diplomata szerint a német álláspont meghatározó lehet, mert hasonlóan kritikus alapállásra sarkallhatja a többi kormányt. Beszélgetőpartnereink ugyanakkor korainak tartották megjövendölni, mi lesz az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról szóló tanácsi vita eredménye.
Keményvonalas fellépést sürgetnek a német kormánypártok Magyarországgal szemben a jogállamisági aggályok miattNem könnyíti meg a pénzügyminiszterek dolgát, hogy a sorsdöntő december 6-iki tanácskozáson döntenének két olyan előterjesztésről is, amelynek az elfogadását pont a magyar kormány blokkolja. Az egyik a globális társasági adóminimum meghatározására vonatkozik, a másik az Ukrajna támogatását célzó közös hitelfelvételre. Egy Népszavának nyilatkozó uniós forrás véleménye szerint Magyarország zsarolásra használja a két ügyet, a vétókat alátámasztó érvelése ugyanis gyenge lábakon áll.
Közben „bemelegít” az Orbán-rezsimmel rendkívül kritikus Európai Parlament is: azon a héten tervez vitát a magyarországi helyzetről, amikor a biztosi kollégium határozni készül a Budapestnek szánt pénzügyi támogatásokról.
