Bezárhatnak egyes ügyeleti központokat, akár 20-30 kilométert is utaznia kell a betegnek, ha baj van

A polgármesterek csak találgatnak, hogy mi lesz, ugyanis nem tárgyaltak velük. Körkép.

Az önkormányzatok eddig is küszködtek a háziorvosi ügyelet fenntartásával, így szívesen az államra bíznák a feladatot. Az azonban nincs ínyükre, hogy az egyes ügyeleti központok tervezett bezárása miatt húsz-harminc kilométert utazzon egy beteg, ha baj van.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaföldvár és másik tíz település kistérségi társulásban működteti az orvosi ügyeletet, az ellátottak száma 40 ezer fő, részletezte Mészáros István polgármester. A városban 11 ezren élnek, az önkormányzat évente 20 millió forintot tesz hozzá az ügyelethez. Év végén lejár az ellátóval kötött szerződés és ennek az összegnek a duplája is elhangzott már az új tárgyalások során. A költségeket – főleg a helyhatóságokat sújtó jelenlegi körülmények miatt – igyekeznek minél lejjebb faragni, a társulás települései ezért cserébe már eddig sem ellenezték volna, ha egy ügyeleti hely maradna. Meglátása szerint legjobb az lenne, ha az állam venné kézbe a szervezést. Azt valószínűsíti, hogy a szűk húsz kilométerre lévő Kunszentmárton lesz az ügyeleti központ.

Polgáron eddig úgy tudták: a tavaly július óta működő és sikeresnek mondott, Hajdú-Bihar megyében kísérletképpen elkezdett programot – amelyben azt tesztelték, hogyan tudja a mentőszolgálat ellátni az orvosi ügyeletet – januártól kiterjesztik majd az egész országra. Ehhez képest

Tóth József, a település DK-s polgármestere szerint így az önkormányzat megspórolhatja azt az évi 13-14 millió forintot, amit ügyeleti hozzájárulásként korábban fizettek az egyébként állami forrásokból fenntartott rendszer költségeire. Másrészt viszont fokozódik a bizonytalanság, hiszen ha valaki sürgős segítségre szorul, annak legalább 20 kilométert utazni kell a legközelebbi, hajdúnánási ellátó központba. Az önkormányzattal semmilyen részletről nem egyeztettek az állami szereplők, és egyelőre azt sem tudják, hogy az általuk jelentős költséggel épített mentőszolgálati bázis működik-e majd a jövőben. Ha arra is lakat kerülne, felzúdulna a népharag – mondta a polgármester.

Eszes Béla, Jánoshida polgármestere is egyedüli pozitívumként azt emelte ki, hogy ha megszűnik az ügyelet, a településnek nem kell évi hárommillió forintos kiegészítést fizetnie az amúgy is szűkös forrásaiból. Őket sem vonták be semmilyen egyeztetésbe, és nem is tudják, pontosan hogyan képzeli el az állam az új ügyeleti rendszer felállítását.

– Nem tudtunk róla, hogy mi is szerepelünk a listán – mondta lapunknak Simor Ákos, a somogyi Nágocs polgármestere. – Csak arról volt szó eddig, hogy elképzelhető valamilyen átalakítás, de hogy mikor, és hogyan érint bennünket, nem szóltak. A faluvezető hozzátette: a jelenlegi rendszer is rosszul működik. Korábban három környező település háziorvosai adták az ügyeletet, de ez nem vált be, így jobb híján a 25 kilométerre fekvő Balatonföldvárhoz csatlakoztak.

– Ott viszont rendre azt tanácsolják, ha sürgős esetünk akad, hogy hívjunk mentőt – állította Simor Ákos. – Főleg májustól októberig lehetetlen a helyzetünk, hiszen olyankor a Balaton partján megjelennek a turisták, s teljesen leterhelik a rendszert, ránk pedig egyáltalán nem marad kapacitás, egész egyszerűen nem tudnak kijönni, ha baj van. Még az is elképzelhető, hogy jobban járunk az új rendszerrel, főleg, ha járási székhelyként Tab lesz a központunk, ugyanis kevesebb, mint felére csökkenne a távolság a jelenlegihez képest, ráadásul nem lenne nyári üdülési szezon, azaz ránk is lenne idő és ember.