Az ügyelő orvos nem tud 50 kilométeres körzetben mászkálni – Átalakítják az egészségügyet, de egyelőre több a kérdés, mint a válasz

Fenntartásokkal fogadja az orvosi kamara a kormányzati átalakítási terveket. Az egyik legneuralgikusabb pont az alapellátási ügyeleti rendszer újraszabása.

Ellátásbiztonsági kockázatokat is lát a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Takács Péter egészségügyi államtitkár javaslatcsomagjában. A köztestület csütörtökön tette közzé véleményét, miután szerdán Takács Péter személyesen is egyeztetett a MOK vezetőivel. Lapunk úgy tudja: a kormány novemberben be is nyújtja a parlamentnek a kapcsolódó jogszabály-tervezeteket.

Mint arról többször írtunk, a reformcsomagban egyebek mellett szerepel a szakrendelők államosítása, az alapellátás és az ügyelet átszervezése, a kórházak és a laborszolgáltatások centralizálása.

A MOK üdvözli, de túlzottan irányítás-központúnak tartja Takács Péter reformterveit. A testület számára az egészségügy átalakítása csak komplex folyamatként értelmezhető, amelyben egyszerre történik a kapacitások, az irányítás és a működés átalakítása. Mindennek része a finanszírozás, a szakmai szabályok és az érdekeltségi rendszer újraszabályozása is. Megjegyzik: a csomag jó néhány érdemi területtel nem is foglalkozik, holott a köz- és a magánellátás viszonyának rendezése nélkül az ágazat problémái megoldhatatlanok. A testület szerint az egészségügy jelenleg erőforráshiányos, se elég pénz, se elég szakember nincs a betegek ellátására, így a tervezet ütemezéssel és előkészítettséggel „az átalakítás egy lépcsős bevezetése csak komoly ellátásbiztonsági kockázatok mellett valósítható meg.”

Egyebek mellett az átalakítás legnagyobb kockázatai közé sorolták az alapellátási ügyelet átalakításának tervét, valamint az egy megye egy kórházi rendszer kialakítását, amely a bújtatott, díjazás nélküli vezényelhetőséget is magával hozná.

Az általunk megkérdezett háziorvosokban több kérdést vetett fel az ügyleti ellátásról szóló tervezet, mint amennyit megválaszolt.

Mint arról lapunk két napja beszámolt az államtitkári reformcsomag több mint száz helyen szüntetne meg ügyeleti pontokat. Ez a most üzemelő szolgálatok mintegy egyharmadát jelenti. A meg nem szűnők közül is jó néhány telephelyen csak szűkebb időintervallumban lenne hozzáférhető az ellátás.

A lapunk birtokába került koncepció szerint megyénként 3-4 úgynevezett Járási Sürgősségi Alapellátási Központ működne. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból legfeljebb 3-4 maradna.

– Az ügyeleti rendszer átalakítására szükség van – mondta lapunknak Cserni István verőcei háziorvos, az Háziorvosok Online Szervezetének egyik vezetője.

Az orvos, aki éppen ügyel a központban, nem tud 50 kilométeres körzetben mászkálni. A betegek jó része a szociális helyzete miatt nem tudja elérni az orvost, vagy mert nincs a települések között tömegközlekedés, neki meg nincs autója. Ha a beteg nem tud mozdulni, akkor érte mehet a mentő és beszállíthatja az ügyeletre vagy más ellátóhelyre. Kérdés, hogy ezekre a betegekre, akikhez eddig a háziorvosi ügyelet házhoz ment, lesz-e kapacitása a mentőszolgálatnak.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel érvényes szerződés finanszírozási keretébe nem fér bele ez a többletszolgálat, különösen úgy, hogy egy teljesen más területen egy idegen betegkört kell majd ellátniuk az érintett háziorvosoknak. Cserni István szerint több sebből is vérzik ez a történet:

– Az országban nagyon sokféle szolgáltató látja el ezt a feladatot, alóluk, most kihúzzák a talajt. Ez biztosan nem jó. Másfelől a jelenlegi rendszerben a NEAK finanszírozás nem fedezi az ügyeleti ellátás költségeit, az önkormányzatok saját erőből toldozgatják-foltozgatják a rendszert. Így az egyik településen 24 órás ügyelet van, a másikon csak fele ennyi.

Egy másik főváros környéki település háziorvosa szerint addig „húzogatják a háziorvosok bajuszát”, míg a 70 pluszosok megunják, és hazamennek. Véleménye szerint az alapellátás helyzetén inkább javítani kéne, nem még nehezebb helyzetbe hozni azzal, hogy készül egy koncepció, amit csak egy belső kör ismer. Valamint van egy másfél éve zajló Hajdú-Bihar megyei próbaparogram, amelynek a nyilvános értékelése soha nem történt meg, viszont országosan kiterjesztik. Hozzátette: a hozzá legközelebb eső három ügyeleti pontból egyik sem maradna meg. – Hát érdekes lesz - mondja, különösen azoknak, akiknek a nincsen ehhez a 20-50 kilométeres távolság leküzdéséhez autójuk.

– reagált ironikusan érdeklődésünkre egy helyi orvos. Hozzátette: Itt most már a józan észnek kellene előkerülni és legalább meghallgatni az ő véleményüket is.

– Az, amit a tervezett rendszerről tudunk, leginkább csak kérdéseket vet fel – mondta lapunknak Szabad Zoltán nádudvari háziorvos. – Nem tudjuk, például azt sem, hogy mi a cél. Mi lenne a feladat és mekkora az a betegtömeg, amit ügyeletben el kell látni? Hajdú- Bihar megyében gyakran előfordul, hogy a hat órakor induló ügyeleten már a nyitás előtt többen várnak az ügyeletes orvosra. A láztól, felső légúti panaszokon át, a rovarcsípések, a háztartási balesetek sérültjei, köztük a maró anyagot vagy egyéb mérget nyelők mind az ügyeletre érkeznek. Egy műszak alatt nagyon-nagyon sokféle beteg lehet. Ha pedig az orvosnak olykor-olykor házhoz is kell menni, akkor pedig előfordulhat, hogy amíg visszaér, akár 100 percig is ellátó nélkül marad a járás.

Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke is azt hangsúlyozza, hogy kollégáinak ezernyi kétsége van. Úgy látják, hogy akinek az alapellátásban van gyakorlata, az hatékonyabban tudná megszervezni az ügyeletet, mint az, akinek a mentésben van rutinja. A házi gyermekorvosok készítettek egy javaslatot arról, hogy ezt a szaktudást hogyan lehetne hasznosítani egy új ügyeleti rendszerben, de arra még érdemi reagálás nem érkezett hozzájuk.