Több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet Takács Péter egészségügyi államtitkár terve

A jövőben országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja a mostani csaknem 300 helyett.

Az újabb egészségügyi átalakításra készülő kormányzat a háziorvosi ügyeleti rendszert sem hagyná érintetlenül. Ahogy arról már írtunk – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná a feladat megszervezését. Ennek az átalakításnak a részletei derülnek ki a Népszava birtokába került OMSZ-koncepcióból.

A tervek szerint a jövőben országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja a mostani csaknem 300 helyett.

Megyénként 3-4 úgynevezett Járási Sürgősségi Alapellátási Központ működne. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból néhány maradna. A koncepció bírálói szerint mindez főként az aprófalvas megyékben komoly betegbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Ezek a települések, ahol a tervek megszűnne helyben az alapellátási ügyelet:

Az új rendben a háziorvos nyolctól délután négyig a rendelőjében dolgozna, négytől este tízig, illetve hétvégén és ünnepnapokon beosztható lenne a járási egészségközpontba ügyelni. A tervezet készítői úgy becsülték, hogy járásonként 1,5-2 hétköznapi délutános műszak jutna egy-egy háziorvosra.

Bár a javaslat szövegéből ez nem egyértelmű, az úgy is olvasható, hogy este tízig a járási központba beosztott háziorvost nemcsak sürgős esetben, hanem normál panaszokkal is föl lehetne keresni.

A háziorvosok átlagéletkora évről-évre nő. Mostanra körülbelül ezren vannak olyanok, akik elmúltak 70 évesek. Az elöregedett háziorvosi kar nehezen vállalkozik ügyleti ellátásra.

Este tíz után, a teljes ügyeleti időben pedig „az Országos Mentőszolgálat diszpécserközpontja osztályozza a feladatokat és jelzi a háziorvos számára a helyszínre vonulási igényt”. Hogy ez utóbbi mondatot pontosan hogyan kell érteni – a beteghívására megy a mentő, és erről tájékoztatja a háziorvost, vagy az OMSZ csak fogadja a hívást és utasítja a háziorvost – a szakmai szervezetek is csak találgatják.

Ám ahol marad ilyen pont, ott az adott járás háziorvosai, saját asszisztenciájukkal fogadnák az ügyeleti helyszínen a betegeket. Este tíz után másnap reggel nyolcig a sürgősségi feladatokat orvos, mentőtiszt, vagy diplomás, úgynevezett kiterjesztett hatáskörű ápoló végezné, akiknek a munkáját további ápoló és gépkocsivezető is segítené. Szükség esetén helyszínen is látnának el betegeket. Eddig 40 ezer lakosra jutott egy orvos, ha a terv megvalósul, úgy a jövőben hétköznaponként 90 ezernek, hétvégén 60 ezernek lenne egy felsőfokú végzettségű ellátója.

Takács Péter egészségügyi államtitkár nyilvános szereplései alkalmával az ügyeleti ellátás átszervezését rendre úgy említette, hogy a tavaly óta próba-programként működtetett hajdú-bihari ügyeleti rendszert terjesztik ki országossá. Ott az önkormányzatok átadták az ügyeletek működtetését az OMSZ-nak, s a háziorvosoknak nem kellett kötelezően részt venniük abban. Azaz az államtitkári programban leírtakat még sehol nem tesztelték. A koncepció bírálói szerint az OMSZ-nak a mentés mellett az országos alapellátási ügyeletek működtetésére nincs elegendő szakembere – orvosa, ápolója – sem.