Bár a tagállamok többsége – beleértve a nagyüzemi gyom- és rovarirtók mellett mellett az uniós fórumokon mindig kiálló Magyarországot is – az engedélyhosszabbításra szavazott, az arányuk nem érte el a glifozát engedélyének további egy évvel történő kiterjesztéséhez szükséges arányt. Ez elvben azt jelentené, hogy hamarosan életbe lép a veszélyesnek minősített gyomirtószerre vonatkozó európai tilalom, a gyakorlatban azonban az Európai Bizottság nagy valószínűséggel ismét lehetővé teszi az egyes bizonyítékok szerint rákkeltő szer további használatát.
Az ügy egyszerre egyszerű és bonyolult. A glifozát nevű totális gyomirtó eredetileg az amerikai Monsanto gyártmánya (a vállalatot időközben felvásárolta a német Bayer). A vegyszer szorosan kötődik a génmanipulációhoz: az eddig legelterjedtebb génkezelt haszonnövények azzal a mesterségesen létrehozott tulajdonsággal rendelkeznek, hogy túlélik, ha alaposan lepermetezik őket glifozáttal, miközben minden más elpusztul a közelben. Hogy a glifozát káros a környezetre, az nem kérdés: a génmódosított tulajdonság már megjelent a GMO-haszonnövényekkel rokon gyomokban, így az utóbbiak ellenállóvá váltak az elvben totális, vagyis „mindent ölő” gyomirtóval szemben. (Aminek egyenes következménye, hogy az eredetileg a vegyszerhasználat visszaszorításának ígéretével reklámozott GMO-k környezetében évről évre egyre több gyomirtót kell használni).
Az egészségügyi hatások ennél vitatottabbak. A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) „valószínűleg rákkeltőnek” minősítette, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) viszont arra a következtetésre jutott: „nem valószínű, hogy rákkeltő kockázatot jelent” az emberekre nézve, ha a táplálkozás útján kerül be a szervezetükbe Eközben esetek sokasága valószínűsíti, hogy akik glifozáttal kezelt mezőgazdasági földek közelében élnek, illetve dolgoznak, vagyis a levegő, netán az ivóvíz útján kerülnek kapcsolatba a glifozáttal, azoknál megnő a rosszindulatú daganatok gyakorisága.
Aggasztó a helyzet, ötből négy amerikai szervezetében van veszélyes gyomirtó szerAz elmúlt napok történéseinek megértéséhez érdemes röviden felidézni az előzményeket. Az Európai Parlament 2017 októberében arról döntött, hogy a veszélyes gyomirtót öt év türelmi idővel ki kell szorítani az európai mezőgazdaságból (a közterületekről és a magánkerti használatból pedig azonnali hatállyal). Emellett több mint 1,3 millió uniós állampolgár kezdeményezte aláírásával a glifozát betiltását egy európai polgári kezdeményezés révén.
Az öt éves türelmi idő most jár le. És bár a tagállamok többsége támogatná a derogációs időszak egy évvel történő meghosszabbítását célzó bizottsági javaslatot, a legutóbbi szavazáson nem voltak elegen a kiterjesztéshez. (A döntéshozatal meglehetősen komplex szabályok szerint zajlik: a támogató országok az EU lakosságának mintegy 64 százalékát képviselték, ez azonban nem elegendő az egyértelmű döntéshez.) Brüsszeli források szerint ugyanakkor az Európai Bizottság arra készül, hogy a saját hatáskörében, rendeleti úton engedélyezi az egy éves hosszabbítást.
A mostani átmeneti engedély egyébként decemberben jár le. Közben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) új értékelést készít a hatóanyagról (a korábbi nem sokat ér: a lényegi állításait gyakorlatilag szó szerint átmásolták a Monsanto által beadott dokumentációból), ez azonban csak 2023 júliusára születik meg.
Hogy melyik ország hogyan szavazott, arról egyelőre nincs megbízható nyilvános adat. Viszonylag pontosan tudható, hogy a glifozát, illetve például a méhgyilkos rovarirtók ügyében többször is az engedélyezést támogató Magyarország most is a hosszabbítás mellett volt.
Egyes források szerint Franciaország és Németország tartózkodott, Szlovénia, Málta és Luxemburg pedig nem szavazta meg a hosszabbítást.
Az Orbán-kormány állítólag megvédi a gyerekeket, de közben a hormonzavart okozó szerek betiltása ellen szavaz