képzőművészet;festmények;novellák;műtárgyak;Kempinski Hotel Corvinus;kortárs irodalom;

2022-11-20 09:56:00

Éjszaka a lakosztályban: ihletre ébredtek az írók a Kempinski páratlan műalkotásai közt

Irodalom és képzőművészet találkozik a budapesti Kempinski Hotel Mesélő lakosztályok című kiadványában. Öt ismert kortárs szerző – Bartók Imre, Halász Rita, Mécs Anna, Terék Anna és Totth Benedek – egy-egy éjszakát töltöttek a nívós lakosztályokban, hogy az azokban látható festmények által inspirálva írjanak egy-egy novellát. A Kempinski Hotel már harminc éve gyűjti a magyar műalkotásokat, mára közel ezerötszáz darabos a gyűjteményük, akár egy kisebb múzeumé.

Egy lakosztályban megszállva az ember könnyen úgy érezheti magát, akár egy elnök, egy arisztokrata vagy egy híres filmcsillag. Ilyen különleges élményben volt része öt írónak, akiket Dudás Ildikó, a budapesti Kempinski Hotel PR-igazgatója kért fel, töltsenek egy éjszakát a szálloda Corvinus Art Collection (Corvinus Műgyűjtemény) lakosztályaiban, majd az azokban látható festményektől ihletve írjanak egy-egy novellát. A feladat írói szempontból inspiratív, hisz már az alapszituáció is regénybe illő – gondoljunk csak arra, hány, de hány történetben jelent fordulópontot, mikor a főhős egy szállodába érkezve végre elbújhat a külvilág zajától, és a belső világában elmerül.

Életre keltett képalakok

A felkért írók történeteit persze bűn volna előre elmesélni, annyit mégis elárulhatunk, hogy azok főszereplői mind melankolikus vagy nosztalgikus hangulatba kerülnek. Totth Benedek történetében egy házaspár száll meg egy hotelben, ahol a nő elhatározza, meg kell látogatnia valakit, hogy végleg lezárja múltját. Terék Anna elbeszélője a nagyanyjával kapcsolatos emlékeit idézi fel, Bartók Imre bohóca szürreális (belső) utazásra invitál, Mécs Anna férfialakja egy tavaszi reggelen sétára indul kutyájával, míg Halász Rita mesélője a saját életének pillanatait idézi fel. Az egyes történetekben a műalkotások is életre kelnek, mint Pap Géza városképe, Müller Árpád pepita ruhás alakja vagy a Herend Lakosztályban függő, ismeretlen művész festette hölgyportré.

Az ihlet persze az írókat más-más időpontban fogta el. Totth Benedek már az ittléte során kitalálta történetét, de azt csak hetekkel később írta meg, Halász Rita az orosz–ukrán háború hirtelen kitörése, majd a várandóssága miatt hónapokkal később jegyezte le gondolatait, míg Bartók Imre már a hotelben elkészült kézirata első változatával. – Nekem ez a feladat testhezálló volt, hisz több könyvemben felbukkant már az ekfrázis nevű műfaj, amelynek lényege, hogy a szerző egy létező vagy fiktív műalkotást ír le érzékletesen. Ezt mindig érdekesnek találtam – mondta az író, hozzátéve, noha egy ilyen felkérés teljes szabadságot ad számára, a novella szövetében „felbukkanó” mű végül erős hivatkozási pontja lesz a szövegnek.

Gyarapodó gyűjtemény

Kevés szálloda mondhatja el magáról, hogy tereiben különleges műkincsek láthatók, a budapesti Kempinski azonban már közel ezerötszáz darabos gyűjteménnyel büszkélkedhet, melyben olyan festők szerepelnek mint Barabás Miklós, Ziffer Sándor, Müller Árpád és Gábor Áron, a szobrászok közül Farkas Ádám, Jecza Péter, Amerigo Tot vagy Rajcsók Attila, a kollekciót pedig grafikusok is gazdagítják, mint Orosz István vagy Tettamanti Béla. – Már az alapításnál a hotel koncepcióját képezte, hogy ne csak dekorációs céllal vásároljon műalkotásokat, hanem a helyi kulturális értékek mellett elköteleződve gyűjteményt is építsen, amelynek fókuszában inkább a kortárs művészet áll – mondta Kosinsky Richárd művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány művészeti igazgatója, hozzátéve, minden nagyobb szállodáról elmondható, hogy vásárol bizonyos számú műalkotást, de legjobb tudomása szerint nem olyan céllal, se nem olyan koncepciózusan, mint a Kempinski.

– A gyűjtemény bővítésekor a műveket több szempont szerint választjuk ki. Egyrészt fontos, hogy illeszkedjenek a kollekció egészébe, vagyis össze tudjuk azokat párosítani más művekkel, ha netán kiállítást rendeznénk, másrészt lényeges, hogy passzoljanak a hotel és a szobák arculatához – mondta Kosinsky, hozzátéve, az alkotások egy részét a hotel vendégei és látogatói is láthatják többek közt az épület bejáratánál, a lounge-ban, a promenádon, a liftek váróinál, a folyosókon, illetve a szobákban és a lakosztályokban.– A képek magukkal ragadják a látogatókat, olykor visszajelzéseket is kapunk. Fehér Lászlónak a kávézóban elhelyezett New York-i SMS című festményét például hetente el tudnánk adni, olyan sok érdeklődő van rá – teszi hozzá Dudás Ildikó. A földszinten, az Ar2day Galériá­val közösen a hotel pedig évente háromszor kiállítást rendez egy-egy magyar művésznek, majd azt követően egy hazai divattervező kollekciójának tartanak bemutatót a hallban. Egy alkalommal még e cikk szerzője is nyitott meg itt tárlatot. A Kempinski galériájában összegyűlt lelkes közönség, a falakon sorakozó nem mindennapi képek és a pezsgőtől emelkedett hangulat a rendezvényt nem puszta eseménnyé, de kellemes emlékké varázsolták.