Pikáns horror

Régen a vonal alatt kezdődött az irodalmi élet. Mármint egy újságírónak. Legalábbis addig, amíg nyomtatták az újságokat. A lap alsó negyede volt, olykor a következő oldal alján folytatódva a tárca helye. 

Ironikus szentimentalizmus (Molnár Ferenc: A kék huszár)

Ügynökmúlt és otthonosság - Deczki Saroltával a Tar Sándor-monográfiáról

Először jelent meg az életmű egészét alaposan szemügyre vevő és elemző monográfia az egyik legnagyobb magyar novellistáról, Tar Sándorról (1941–2005). „Izgalmas kérdés, hogy Tarnál az ügynökmúlt bizonyos momentumai hogyan jelennek meg az életműben” – mondja az irodalomtörténész, aki szerint kikerülhetetlennek bizonyult az író besúgói múltjáról szót ejteni, de a művek feletti morális ítélkezést nem tartja helyénvalónak. Ráadásul az újra felfutó „szegénységirodalommal” Tar művei is reneszánszukat élik – már ha beszerezhetőek. Deczki Saroltával, a monográfia szerzőjével beszélgettünk. 

Éjszaka a lakosztályban: ihletre ébredtek az írók a Kempinski páratlan műalkotásai közt

Irodalom és képzőművészet találkozik a budapesti Kempinski Hotel Mesélő lakosztályok című kiadványában. Öt ismert kortárs szerző – Bartók Imre, Halász Rita, Mécs Anna, Terék Anna és Totth Benedek – egy-egy éjszakát töltöttek a nívós lakosztályokban, hogy az azokban látható festmények által inspirálva írjanak egy-egy novellát. A Kempinski Hotel már harminc éve gyűjti a magyar műalkotásokat, mára közel ezerötszáz darabos a gyűjteményük, akár egy kisebb múzeumé.

A mérleg másik oldalán - Moskát Anitával a fikció igazságáról

A kortárs fantasztikus irodalom egyik legizgalmasabb fiatal alkotója. Már első két regényével is jelentős sikereket ért el, de az állat-ember hibrid lényeket szerepeltető harmadik kötet, az Irha és bőr tette igazán ismertté, és ennek eredményeként figyelt fel rá igazán a szépirodalmi szakma is. A könyv elnyerte a rangos Zsoldos Péter-díjat is. Idén jelent meg első novelláskötete – Moskát Anitával ennek kapcsán a fantasztikus irodalomról, a természet jogi szabályozhatóságáról és a háborúkról is beszélgettünk.

Elég jól elvan (Lydia Davis: Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit még jobban is)

Negyven menekülési pont - Interjú Szávai Attila íróval

Nem szereti elhagyni a komfortzónáját, nincs még bátorsága ellépni a novelláktól a regény felé, ám új, hatodik novelláskötetében is a különös események, a különc figurák izgatják. Szávai Attilát, a Távoli vidékek felé című könyv szerzőjét faggattuk koncepciójáról – valamint vadászatról és vadhajtásokról.

Vörös István: A sárga képeslap, avagy felmentés sorstalanságból (Részlet A szabadság első éjszakája c. kötetből)

Vörös István új novellafüzére regényként is olvasható. Bemutatja a jelenkori Budapestet és a kora jövőkori agglomerációt, a városon és társadalmon kívül maradtak világát az állástalan tanító sorsától a frissen utcára került férfi első szabad(téri) éjszakájáig. A kora újkori és jelenkori bevándorlók sorsával éppúgy szembesülünk, mint a pincérnőével, aki Prágában egy este Hruscsovnak szolgál föl, sőt táncra is kerekednek. A kötet a Noran Libro Kiadó gondozásában az Ünnepi Könyvhétre jelent meg.

Nők krónikása

Katonadolog

Tóth Krisztina: az írás nem bosszú

Tóth Krisztina könyvhétre megjelent novelláskötete ötven olyan történetet tartalmaz, amely a mai magyar valóság pontos keresztmetszetét adja.

A főszereplők mégiscsak a nők

Cserna-Szabó András Veszett paradicsom című novella-gyűjteményében léha és elszánt Ádámokról valamint csábító Évákról mesél, miközben a gasztronómia is fontos szerepet kap. A novellák nemrég Rudolf Péter előadásában hangoskönyvként is megjelentek. A könyv kapcsán Cserna-Szabóval a női nemről, az irodalom szerepéről, továbbá a magas és populáris kultúra viszonyáról beszéltünk.

Nem veled nevetek

Már megint itt van a szerelem, már megint izzad a tenyerem – énekli az Albert Einstein Bizottság nevű együttes a klasszikussá vált Szerelem című dalában.