Csak részben konszolidálják a kórházi adósságot

2021-ben a kórházak tartozásának 90 százalékát rendezte az Orbán-kormány. Egy konferencián elhangzottak szerint idén viszont az egészségügyi intézmények várhatóan csak az összeg kétharmadát kaphatják meg.

A kórházi adósságok háromnegyedét konszolidálhatja az év végéig a kormányzat – lapunk értesülése szerint erről beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a csütörtöki Medicina konferencián, amelyet zárt ajtók mögött, a sajtó kizárásával tartottak. Az államtitkár bejelentése alapján az idén kisebb kompenzációra számíthatnak a kórházak, mint az elmúlt években. 2021-ben az adósságok 90, 2020-ban pedig 80 százalékát rendezték. Úgy tudjuk, hogy az egészségügyi államtitkár Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának kérdésére válaszolva azt mondta: becsléseik szerint 2022 végére 60 milliárd forintot is elérheti a kórházak adóssága.

Mint az a konferencián elhangzott, az adóssárendezésről már egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal. Központi költségvetési forrásból körülbelül 30 milliárdot tudnak biztosítani a tartozásokra. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) kasszájában is van némi maradvány, valamint az Országos Kórházi Főigazgató saját hatáskörben is át tud csoportosítani némi pénzt a célra. „Nagyjából azt mondanám, hogy az adósságok háromnegyedét”, azaz 42-45 milliárdot tud majd az állam a kórházi adósságokból törleszteni – mondta a konszolidáció mértékéről az államtitkár.

A rendezvényen, ahol az ágazati érdekképviseletek, szakmai kamarák képviselői is részt vettek, a politikus az egészségügy átalakításával kapcsolatos változtatásokat részletezte. Egyebek mellett bejelentette, hogy

Az orvosi ügyeletek átszervezéséről is szolgált újabb információkkal Takács Péter. Mint mondta: a céljuk, hogy a rendszer jelenlegi egyenetlenségeit megszüntessék, ezért matematikailag az hozhatja a legjobb eredményt, ha a feladatot egyetlen szolgáltatóra, az Országos Mentőszolgálatra bízzák. Szavaiból az is kiderül, hogy a háziorvosi szervezetek jelzéseire a korábbi elképzeléséken finomítanak, így például a háziorvosoknak csak este tízig kell majd az ügyletei feladatok ellátásában részt venniük, az államtitkárt ugyanis meggyőzték arról, hogy az este tíz után jelentkező esetek már meghaladják a háziorvosok kompetenciáját. Így az éjszakai műszakot a mentők és a kórházi sürgősségi ügyeleti pontok viszik.

Az államtitkár szerint az éjszakai ügyelet „lelke”, a mentők központi telefonos diszpécser szolgálata lesz, ahol a feladatra kiképzett mentésirányító segít majd a betegeknek megtalálni azt a helyet a rendszerben, ahol az adott problémára a legjobb ellátást kaphatja. Most is elmondta, hogy a Hajdú-Bihar megyében zajló ügyeleti modell programnak kedvezőek a tapasztalatai. A program alatt folyamatosan mérték a lakossági elégedettséget és a mentőtisztek munkáját ezek a felmérések 4,6 százalékra, azaz igen jóra értékelték. Beszélt arról is, hogy

Hozzátette: azt még a mentőszolgálat munkatársainak tanulnia kell, mikor kell azt mondani a betegnek, hogy nem indokolt a sürgősségi ellátása, a problémájával, ha nem romlik az állapota, megvárhatja a másnap reggeli háziorvosi rendelés kezdetét. „Ez mostanában nem divat, az ügyelet egy kicsit kényelmi szolgáltatássá is degradálódott” – mondta. Hozzátette: valamilyen szempontból formálni kell a közgondolkodást arról, hogy mire való az ügyelet, és mire van a mentő.