kiskereskedelem;Tesco;hatósági ár;ársapka;

- Megszólalt a Tesco-vezér, szerinte az árstop torzítja a piaci viszonyokat és gerjesztheti az inflációt

Úgy véli, az elején jó volt a szándék, de előbb-utóbb legyen vége, mert kezdenek nagyon-nagyon elmenni a beszerzési árak.

Egy-egy ilyen bejelentés nagyon meg tudja zavarni a piacot. Az elmúlt időszaknak az volt az egyik tapasztalata, hogy hiába folyamatos az ellátás, az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre, exponenciálisan, nagyon hirtelen megnövekedik, és mesterséges lesz a kereslet – jelentette ki a Tesco magyarországi vezérigazgatója a Forbesnak adott interjújában az Orbán-kormány által bevezetett árstopról.

Pálinkás Zsolt kifejtette, 

„az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt.”

Pálinkás Zsolt hangsúlyozta, az ársapka önmagában veszteséget generál. Mindig azt szokták mondani, hogy a kereskedők máshol beárazzák a veszteséget, igyekeznek ezt „kibalanszírozni”, de nem tudják. Csak egy gyors házi statisztika: a gyorsan forgó élelmiszereknél, ahol egyébként a legnagyobb volt az infláció, ott 32 százalékkal emelkedtek a beszerzési áraink, de 30 százalékkal emelkedtek csak a fogyasztói áraink - vélekedett.

Nyilvánvaéóan nem is annyi – első körben hat – termékről van szó, amint ahányról a politikusok bejelentést tesznek, hiszen az a valóságban 48 terméket jelentett,  ugyanis a Tesco többfajta százszázalékos napraforgóolajat forgalmaz, csirkemellből is van csomagolt, nem csomagolt, nagyobb és kisebb adag. Ehhez képest a tojás és a burgonya viszonylag egyszerű eset volt.

Kifejtette, csak spekulálni és találgatni tudna, meddig lesznek érvényben az ársapkák. „Mondok egy csirkés példát, mert arról talán kevesebb szó esik. Tehát a hatósági áras csirkemell filé, amit nekünk árulni kell, nyilvánvalóan megdobja a keresletet a csirke melle iránt, de mivel nem lehet csak a mellét árulni, szegény állatot egészben kell levágni, mert nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni az evolúció ezekhez az igényekhez” - magyarázta. Azonban a maradék részekkel is kezdenie kell valamit a beszállítónak. Azt tudja, hogy a mellre nagy kereslet lesz, ezen még keresni is tud, viszont az állat többi részét is el kell adnia. Két opciója van, vagy sokat vág le, de akkor nyomott áron tudja csak eladni a piacon és vesztesége keletkezik, vagy annyit vág le, ahol még arányban van a nyeresége és a vesztesége. Véleménye szerint ezért van kevés csirke és ha kifogy a csirkemellfilé, akkor az állat összes többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvásárolni. Éppen ezért a nagy kérdésnek azt tartja, hogy valójában jól jár-e a vásárló, és hogy az egész intézkedésnek inflációfékező hatása van-e. A cég vezetője úgy gondolja, hogy nem, inkább torzító hatása van. 

Hozzátette,

 „az ársapkákról egyébként azt gondoljuk, hogy a legelején jó volt a szándék, mert bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, ráadásul fogyasztást tudott generálni.”

Éppen ezért úgy látja, előbb-utóbb ki kell vezetni ezeket, mert elkezdtek nagyon-nagyon elmenni a beszerzési árak. Számításai szerint a Tescónak az árstop miatt elszenvedett vesztesége idén 11 milliárd forintnál fog megállni. 

A magyarokkal ápolt viszony teszi lehetővé, hogy folytathassák – mondta az orosz állami atomóriás vezetője.