Csütörtök reggel is tartott a szerdán délután kezdődött vita az egészségügyi törvények módosításáról az Országgyűlésben, miután több ellenzéki frakció már a törvényjavaslat megtárgyalásának kezdetekor jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a kormány egészségügyi átalakítási terveit, ezért egész éjjel vitáztak az indítványról.
Arató Gergely (DK) javasolta a kormánynak, hogy ne csak telefonos triázs legyen, hanem vegyenek fel távgyógyítókat is, és akkor az egészségügyre fordítandó pénzekből is építhetnek stadionokat. Szerinte a kormányzati javaslat valódi célja, hogy kifoszthassák a szakrendelőket, elvezényelhessék onnan a szakdolgozókat, és adminisztratív módon megszüntessenek álláshelyeket, eltüntetve ezzel az egészségügyben a létszámhiányt. Azt is mondta, ugyanaz a központosítás történik most az egészségügyben, ami korábban az oktatásban lezajlott, pedig a központosítás, eddig bárhol próbálkoztak vele, megbukott.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a szakrendelőkkel kapcsolatban jelezte, ahhoz kérnek felhatalmazást, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság jogosult legyen adatbekérésekre. A szakrendelők teljesítményei között ugyanis óriási különbségek vannak, és ebben szeretnének tisztán látni - mondta.
Gréczy Zsolt (DK) azt mondta, hogy nagyjából hárommillió ember nem fogja tudni igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségügy és a szociális rendszer válságban van, és ezt a válságot a kormány idézte elő.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint sok nőt tartanak vissza a gyermekvállalástól azok az állapotok, amiket a szülészeteken tapasztalhattak.
Jámbor András (Párbeszéd) - saját családi példát is felhozva - elképesztőnek nevezte a szülő nőkkel való bánásmódot.
Sebők Éva (Momentum) szerint a most tárgyaltnál jóval kisebb mérvű terveket sem lehet bér- és költségterv nélkül benyújtani, elfogadtatni.
Tordai Bence (Párbeszéd) az előterjesztés színvonalát alacsonynak nevezte, szerinte központosító és magánkézbe kiszervező szándékait bírálta, majd arról beszélt, évi ezermilliárd forint hiányzik az ágazatból, "és ez meg is látszik az ellátás színvonalán". Szerinte több dolgozó és több pénz hiányában a reform után a minőség csak csökkenhet, az elégedetlenség pedig nőhet az egészségügyben.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Eurostat-adatokra hivatkozva azt mondta, hogy nem romlott a lakosság egészségi állapota. Jelezve, a várható élettartam és az egészségben töltött évek száma is emelkedett, jelentősen csökkent Magyarország lemaradása az uniós átlagtól. Szerinte a lakosságarányos orvoslétszámban nem jelentős az eltérés az uniós átlagtól, a cél pedig az, hogy ezen arány mellett a járóbetegek hamarabb kaphassanak ellátást.
Szabó Szabolcs (Momentum) arról beszélt: a magyar fiatalok egyharmada dohányzik, míg az uniós átlag 20 százalék körüli. A rossz hazai mutatón szerinte a nemzeti dohányboltok rendszerének bevezetése éppúgy nem változtatott, ahogy a most tárgyalt reformcsomag sem fog javítani az egészségügyi ellátás minőségén.
Komáromi Zoltán (DK) kiemelte: a bértábla sajátosságai miatt "csak negyven év felett érdemes háziorvosnak lenni", ráadásul mára már nincsen presztízse ennek a szakmának, ezért a fiatalok legfeljebb helyettesítést vállalnak ezen a területen.
Az MSZP-s Tóth Bertalan szerint a kormányzat az ellátás javítása helyett "a rossz helyzethez igazítja a rendszert", amelynek költségeiből az emberek már amúgy is 30 százaléknyit állnak saját zsebből.
Lukács László György (Jobbik) annak a véleményének adott hangot: nem világos, hogy "spórolásalapú" vagy teljesítménynövelő reformra készül az egészségügyben a kormányzat. Szerinte a szakrendelők alapvetően jól látták el a munkájukat, mert élő kapcsolatban álltak az önkormányzattal, a modern informatikai eszközökkel pedig a kormányzatnak már eddig is rá kellett volna látnia ezekre az adatbázisokra.
A szekszárdi kórház halaszthatatlan fejlesztését kérte számon a kormányzaton Harangozó Tamás (MSZP), hozzátéve, hogy nyolc évvel a miniszterelnöki ígérettétel után azt sem tudni, mikor indulhat el a kivitelezés, miközben az intézmény jelentős szakemberhiánnyal küzd. Nagyon nincsen rendben semmi - jelentette ki.
Rétvári Bence az elmúlt évek legfontosabb intézkedéseként az orvosoknak és szakdolgozóknak adott béremelést említette, amivel jelentős mértékben lehet ösztönözni az érintetteket. Az államtitkár a koronavírus-járvány számlájára írta, hogy ismét felduzzadtak a várólisták, de jelezte, hogy a kormány támogatja a kórházakat e hátralék ledolgozásában.
Varga Zoltán (DK) "bábjátéknak" nevezte, hogy a Belügyminisztérium a javaslat benyújtása után hívta egyezetetésre az ellenzéki pártokat. Szerinte a szakmai szervezetekkel is ezt a játékot űzi a kormány. Jelezte: a Magyar Orvosi Kamara nem támogatja az előterjesztést, mert jelentős kockázatokat lát az erőltetett ütemű átalakításban. Úgy véli, hogy a kormányoldal a magánegészségügyben érdekelt.
Rétvári Bence azt mondta, a kormány a javaslat parlamenti benyújtása előtt egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Visszautasította, hogy az állam kivonul az egészségügyből, arra hivatkozva, 1500 milliárddal többet költenek az ágazatra, mint a kormányzás elején.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az egészségügy átalakítási terveiben egyebek között olyanok szerepeltek, mint hogy a jövőben országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja a mostani csaknem 300 helyett. Ebből 21 csak gyermek, 21 csak felnőtt ellátóhely, és 60 vegyes, felnőtteket és gyermeket is fogadó lenne. Megyénként 3-4 úgynevezett Járási Sürgősségi Alapellátási Központ működne. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból néhány maradna. A koncepció bírálói szerint mindez főként az aprófalvas megyékben komoly betegbiztonsági kockázatot is jelenthet.
Több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet Takács Péter egészségügyi államtitkár terveItt vannak a végleges tervek, az Orbán-kormány teljesítmény alapján fizetné meg az orvosokat, praxisokat szüntetne meg