Elhalasztotta az EU a Magyarországnak járó uniós pénzeket is tartalmazó megállapodás véglegesítését

Vélhetően az adócsomaggal kapcsolatos lengyel fenntartások késleltetik a hét elején elfogadott uniós megállapodás véglegesítését. Kiderült az is: Gulyás Gergely állításával ellentétben az EU friss hitelfelvétellel segítheti Ukrajnát.

Az európai uniós tagállamok elhalasztották a hét elején nyélbe ütött politikai megállapodás véglegesítését a magyar helyreállítási tervről, a Magyarországnak járó fejlesztési források majdnem egyharmadának a felfüggesztéséről, az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról és a globális társasági minimumadó bevezetéséről – értesült lapunk.

A négy dossziét egy csomagban kezelték az EU27-ek és az volt a terv, hogy szerda délután egyszerre fogadják el úgynevezett írásos eljárás keretében, vagyis vita nélkül. A procedúrát azonban nem tudták lezárni, miután Lengyelország fenntartásokat hangoztatott az adómegállapodással kapcsolatban. Varsó már korábban is emelt kifogásokat, de mindenki abban reménykedett, hogy sikerült eloszlatni az aggályait. Információink szerint az írásos eljárás következő határideje csütörtök dél. Ha a lengyelek nem adják be a derekukat, az egész megállapodást veszélybe sodorják.

– “Az katasztrófa lenne”, fogalmazott erről szerdán egy magasrangú EU diplomata. A négyes csomag minden eleméről gyorsan, még idén kell dönteni.

A hét elején a tagállamok nagykövetei által tető alá hozott döntések csak a hivatalos tagállami jóváhagyásokat követően léphetnek hatályba, egyedül az ukrajnai segítségnyújtáshoz szükséges jogszabályt kell még az Európai Parlamentnek is elfogadnia. Erre már csütörtökön sor kerülhet, ha az EU27-ek zöld utat adnak az indítványnak. A magyar helyreállítási terv és a jogállamisági eljárás keretében javasolt pénzmegvonás megszavazásához elég a kormányok minősített többsége, míg az ukrajnai támogatáshoz és a globális adóminimum bevezetéséhez konszenzusra van szükség.

Magyarország korábban mindkét utóbbi indítványt blokkolta, általános vélemény szerint azért, hogy engedményeket harcoljon ki az uniós pénzügyi források jelentős részének befagyasztását támogató partnereitől. Végül feladta vétófenyegetését, az EU27-ek pedig zöld utat adtak a helyreállítási tervnek és a javasolt 7,5 milliárd helyett 6,3 milliárd euró közösségi forrás befagyasztásában egyeztek meg.

Abban, hogy ez mennyire volt „győzelem” Brüsszel vagy a magyar kormány számára, mindenki másként értelmezte. Sokat elárult ugyanakkor Petri Sarvamaa finn EP-képviselő, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevőjének nyilatkozata, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: teljes meglepetésként érte a magyar kormányt, hogy az Európai Bizottság a magyar uniós források befagyasztását javasolta november végén, a hétfői megállapodás pedig kudarc Orbán Viktor számára. És bár a jövőben is számít taktikázásra a magyar miniszterelnök részéről, úgy gondolja, hogy Orbánnak a jövőben kétszer is meg kell majd gondolnia, ha nem akar végleg a sarokba szorulni. – Most egy ideig szerintem véget ért Orbán taktikázása, de Svédország és Spanyolország – az EU következő soros elnökei – valószínűleg számíthatnak majd hasonló próbálkozásokra tőle – tette hozzá.

– erről pedig már a német parlamentben beszélt szerdán Olaf Scholz. A kancellár nem mondta ki ugyan a Magyarország nevet, de nem nehéz ebbe belelátni azt, hogy a magyar kormánynak üzent – értékelte a beszédet a The Guardian.

A nyugati lapok sem Magyarország sikereként értékelték a magyar uniós támogatásokról született megállapodást, hanem azt emelték ki, hogy így is hatalmas, 6,3 milliárd eurós felzárkóztatási összeget fagyasztanak be. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutat, a széleskörű „Magyarország elleni front” úgy alakulhatott ki, hogy csökkentették a büntetés mértékét, de a befagyasztandó összeg így is eléri a kohéziós támogatások 55 százalékát, miközben az Európai Bizottság eredeti javaslata 65 százalékról szólt. A FAZ azt írta, hogy a módosított javaslat ellen – Magyarország kivételével – egyetlen tagország sem hangoztatta fenntartásait, még Lengyelország és Olaszország sem.

A Neue Zürcher Zeitung azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság állapota katasztrofális, ezért az országnak mielőbb szüksége van a brüsszeli pénzre. A lap utalt a súlyos inflációra, s az NZZ Magyarországot

A madridi El País szintén rámutat a magyar költségvetés súlyos helyzetére és arra, hogy Magyarország kényszerhelyzetbe került, hiszen mielőbb szüksége van az uniós pénzre. Orbán most nem mondhatja, hogy jól jött ki neki a lépés, mert a büntetés mértéke még mindig magas – hangoztatja az El País.

– összegzett a madridi lap.