Az európai uniós tagállamok elhalasztották a hét elején nyélbe ütött politikai megállapodás véglegesítését a magyar helyreállítási tervről, a Magyarországnak járó fejlesztési források majdnem egyharmadának a felfüggesztéséről, az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról és a globális társasági minimumadó bevezetéséről – értesült lapunk.
A négy dossziét egy csomagban kezelték az EU27-ek és az volt a terv, hogy szerda délután egyszerre fogadják el úgynevezett írásos eljárás keretében, vagyis vita nélkül. A procedúrát azonban nem tudták lezárni, miután Lengyelország fenntartásokat hangoztatott az adómegállapodással kapcsolatban. Varsó már korábban is emelt kifogásokat, de mindenki abban reménykedett, hogy sikerült eloszlatni az aggályait. Információink szerint az írásos eljárás következő határideje csütörtök dél. Ha a lengyelek nem adják be a derekukat, az egész megállapodást veszélybe sodorják.
– “Az katasztrófa lenne”, fogalmazott erről szerdán egy magasrangú EU diplomata. A négyes csomag minden eleméről gyorsan, még idén kell dönteni.
Az Orbán-kormány mindenben engedett, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez, de így is felfüggesztenek 6,3 milliárd euró támogatástA hét elején a tagállamok nagykövetei által tető alá hozott döntések csak a hivatalos tagállami jóváhagyásokat követően léphetnek hatályba, egyedül az ukrajnai segítségnyújtáshoz szükséges jogszabályt kell még az Európai Parlamentnek is elfogadnia. Erre már csütörtökön sor kerülhet, ha az EU27-ek zöld utat adnak az indítványnak. A magyar helyreállítási terv és a jogállamisági eljárás keretében javasolt pénzmegvonás megszavazásához elég a kormányok minősített többsége, míg az ukrajnai támogatáshoz és a globális adóminimum bevezetéséhez konszenzusra van szükség.
Magyarország korábban mindkét utóbbi indítványt blokkolta, általános vélemény szerint azért, hogy engedményeket harcoljon ki az uniós pénzügyi források jelentős részének befagyasztását támogató partnereitől. Végül feladta vétófenyegetését, az EU27-ek pedig zöld utat adtak a helyreállítási tervnek és a javasolt 7,5 milliárd helyett 6,3 milliárd euró közösségi forrás befagyasztásában egyeztek meg.
„Ha mi nem számíthatunk Magyarországra, akkor Magyarország sem számíthat ránk” – háborognak az Orbán-kormány vétója után, jegelték a magyar pénzügyi támogatás kérdésétAbban, hogy ez mennyire volt „győzelem” Brüsszel vagy a magyar kormány számára, mindenki másként értelmezte. Sokat elárult ugyanakkor Petri Sarvamaa finn EP-képviselő, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevőjének nyilatkozata, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: teljes meglepetésként érte a magyar kormányt, hogy az Európai Bizottság a magyar uniós források befagyasztását javasolta november végén, a hétfői megállapodás pedig kudarc Orbán Viktor számára. És bár a jövőben is számít taktikázásra a magyar miniszterelnök részéről, úgy gondolja, hogy Orbánnak a jövőben kétszer is meg kell majd gondolnia, ha nem akar végleg a sarokba szorulni. – Most egy ideig szerintem véget ért Orbán taktikázása, de Svédország és Spanyolország – az EU következő soros elnökei – valószínűleg számíthatnak majd hasonló próbálkozásokra tőle – tette hozzá.
– Bukni fog, aki a külpolitika blokkolásával fenyegetve próbálja meg aláásni az uniós értékeket vagy Ukrajna támogatását
– erről pedig már a német parlamentben beszélt szerdán Olaf Scholz. A kancellár nem mondta ki ugyan a Magyarország nevet, de nem nehéz ebbe belelátni azt, hogy a magyar kormánynak üzent – értékelte a beszédet a The Guardian.
A nyugati lapok sem Magyarország sikereként értékelték a magyar uniós támogatásokról született megállapodást, hanem azt emelték ki, hogy így is hatalmas, 6,3 milliárd eurós felzárkóztatási összeget fagyasztanak be. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutat, a széleskörű „Magyarország elleni front” úgy alakulhatott ki, hogy csökkentették a büntetés mértékét, de a befagyasztandó összeg így is eléri a kohéziós támogatások 55 százalékát, miközben az Európai Bizottság eredeti javaslata 65 százalékról szólt. A FAZ azt írta, hogy a módosított javaslat ellen – Magyarország kivételével – egyetlen tagország sem hangoztatta fenntartásait, még Lengyelország és Olaszország sem.
A Neue Zürcher Zeitung azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság állapota katasztrofális, ezért az országnak mielőbb szüksége van a brüsszeli pénzre. A lap utalt a súlyos inflációra, s az NZZ Magyarországot
„az Európai Unió egyik legszegényebbikének” minősítette, az emberek a fizetésük egy jelentős részét élelmiszerre adják ki.
A madridi El País szintén rámutat a magyar költségvetés súlyos helyzetére és arra, hogy Magyarország kényszerhelyzetbe került, hiszen mielőbb szüksége van az uniós pénzre. Orbán most nem mondhatja, hogy jól jött ki neki a lépés, mert a büntetés mértéke még mindig magas – hangoztatja az El País.
„Ha hozzáférést akar ezekhez az erőforrásokhoz, valamint a helyreállítási terv összegeihez, akkor vissza kell fordítania a jogállamiság leépítésére irányuló politikájának nagy részét”
– összegzett a madridi lap.
Gulyás állításával szemben mégiscsak hitel lesz
Az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró kölcsönnel segíti Ukrajnát, egyeztek meg a tagállamok, miután Magyarország elállt a javaslat blokkolásától. A tervek szerint a pénzügyi támogatáshoz szükséges hitelt az EU veszi fel a pénzpiacokról, fedezetét pedig az uniós költségvetés biztosítja.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a keddi kormányinfón ezzel ellentétes dolgot állított, ami nem felel meg a valóságnak. A politikus azt mondta: az ukrajnai támogatások ügyében olyan megállapodás született, hogy az Európai Uniónak nem kell további hiteleket felvennie ehhez, mert az Unió költségvetéséből biztosítják a 18 milliárd eurót.
A huszonhetek ezzel szemben igenis hitelt vesznek fel a megtámadott ország megsegítésére, amelynek a fedezetét várhatóan a közösségi büdzsé bevételi és tényleges kiadási oldala közötti mozgástér biztosítja. Vagyis a költségvetés garanciaként szolgálna, nem abból vennének el 18 milliárdot.
Nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek sem, amelyek szerint az ukrán kölcsönt a járvány utáni gazdaságélénkítésre létrehozott 800 milliárd eurós pénzügyi eszközből rendelkezésre álló, fel nem használt hitelekből fedeznék.
H.K. (Brüsszel)
