Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön elfogadta a Magyarországnak járó kohéziós támogatások 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó felhasználásáról szóló partnerségi megállapodást, valamint a részletes célokat tartalmazó összes fejlesztési és belügyi programot. – A csaknem 22 milliárd euró értékű megállapodás segíteni fogja az olyan közös uniós prioritások megvalósítását, mint a területi fejlődés, a klímaváltozás elleni harc és a digitális átállás, az innovatív és befogadó szociális piacgazdaság megteremtése – olvasható az erről kiadott közleményben.
A csütörtöki jóváhagyás azt jelenti, hogy Magyarország ugyan megkezdheti e programok végrehajtását, de egyelőre csak az előfinanszírozáshoz és a technikai segítségnyújtáshoz szükséges kifizetéseket kaphatja meg, a brüsszeli testület a pénz nagy részét blokkolni fogja. A döntés a jogállamisági eljárás keretében már zárolt 6,3 milliárd euró feletti összegre vonatkozik.
Az Orbán-kormány mindenben engedett, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez, de így is felfüggesztenek 6,3 milliárd euró támogatástA befagyasztás oka, hogy egyes magyarországi jogszabályok nem felelnek meg az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt rendelkezéseknek, enélkül pedig az EB nem fizetheti ki a számlákat. Az uniós szabályok rögzítik, hogy minden tagállamnak hatékony mechanizmusokat kell bevezetnie annak biztosítására, hogy a közösségi pénzből finanszírozott programok végrehajtása során tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, amelyeket a kötelező erejű Charta tartalmaz. A brüsszeli zsargonban ezeket a mechanizmusokat felhatalmazási vagy feljogosító feltételeknek nevezik. Az Európai Bizottság véleménye szerint Magyarország nem teljesít egy sor ilyen feljogosító feltételt, ezért úgy döntött, hogy vissza fogja tartani a kifizetések jó részét. Az Orbán-kormány szóhasználatában gyermekvédelminek nevezett melegellenes szabályozás, a „pedofiltörvény”, amely tiltja a homoszexualitást vagy nemváltoztatást ábrázoló tartalmakhoz való hozzáférést a 18 év alattiak számára, a menedékjoggal kapcsolatos jogsértések és a tudományos szabadságot érő veszélyek sértik az Alapjogi Charta rendelkezéseit, így mindaddig, amíg a kormány, illetve a parlament nem orvosolja ezeket a mulasztásokat, a Bizottság nem térítheti meg az adott program végrehajtása során felmerült kiadásokat.
Itt a bejelentés, elindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen a melegellenessé tett pedofiltörvény miattDe ez még nem minden: Brüsszel úgy véli, hogy ezek a feljogosító feltételek csak akkor minősíthetők teljesítettnek, ha a magyarországi hatóságok megerősítik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Erre az Orbán-kormány kötelezettséget is vállalt a járvány utáni helyreállítást segítő, 5,8 milliárd eurós terv brüsszeli jóváhagyása előtt.
A mostani bizottsági döntés ezt a kötelezettségvállalást kiterjeszti a kohéziós és belügyi támogatások teljes körére. A tanárok fizetésemelését, legalábbis kezdetben, nem érintik a korlátozó intézkedések. Bár az ő pénzük is a kohéziós borítékból érkezik, az EB értékelése szerint az előfinanszírozásból elindulhat a bérrendezés első szakasza.
Ezt követően azonban csak akkor juthat Magyarország a fizetésemeléshez szükséges további összegekhez, ha végrehajtja az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításához szükséges reformokat, amelyeket egyébként is 2023 első negyedévére ígért. A „pedofiltörvény”, a menedékjogi törvény módosítását és a tudományos szabadságot érő veszélyek elhárítását ebben az esetben nem szabja feltételnek a biztosi testület.
Ahol sérülnek az alapvető jogok
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a kohéziós alapok végrehajtása során Magyarországon három kulcsfontosságú területen sérülhetnek a Chartába foglalt alapvető jogok:1. Magyarországon veszélyezteti a tudományos szabadságot, hogy bizonyos egyetemek szervezeti és működési hatásköreit egy kuratóriumra ruházták át. Ezeket a kurátorokat, akiknek túlnyomó többsége szorosan kötődik a jelenlegi kormányhoz és/vagy a kormánypárthoz, a kormány nevezi ki élethossziglan, és jelentős befolyással bírnak olyan kérdésekben, mint az oktatók kiválasztása, a tantervek meghatározása és a kutatási projektek. Ez befolyásolja az uniós programok végrehajtását, amennyiben az egyetemek a támogatás potenciális kedvezményezettjei.
2. Az úgynevezett gyermekvédelmi törvény 2021. júniusi módosítása – amelynek célja állítólag a pedofil bűnözőkkel szembeni szigorúbb fellépés és a gyermekek védelmének megerősítése – több, a Chartában rögzített alapvető jogot sért, különösen az emberi méltóság sérthetetlenségét, a véleménynyilvánítás és az információszabadság jogát, a magán- és családi élethez való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot. A Bizottság 2021 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított e jogszabállyal kapcsolatban, majd 2022. júliusában úgy döntött, hogy Magyarországot a Bíróság elé utalja.
3. A menedékjoghoz való korlátozott hozzáférés Magyarországon több területen is a Charta megsértésének kockázatával jár. Ezek közé tartozik a nemzetközi védelemhez való hozzáférés, a befogadási feltételek, a fogva tartás és a visszaküldés.
