Magyarország;Európai Bizottság;megállapodás;támogatás;fordulat;

2022-12-22 13:26:00

Újabb fordulat az EU-s kifizetések ügyében: Brüsszel egyelőre nem fogja megtéríteni a kiadások jó részét

Megszületett a várva várt megállapodás a Magyarországnak jutó 22 milliárd eurós uniós kohéziós támogatásról, ám ennek nagy részét is blokkolni fogják, amíg az Orbán-kormány nem biztosítja a bíróságok függetlenségét, nem vonja vissza a „pedofiltörvényt” és nem hozza összhangba menekültügyi eljárását az uniós elvárásokkal. Ez azt jelenti, Brüsszel most újabb összegek kifizetését köti feltételekhez azok után, hogy néhány hete bizonyossá vált, ugyanennek a pénzügyi keretnek egy részét befagyasztják.

Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön elfogadta a Magyarországnak járó kohéziós támogatások 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó felhasználásáról szóló partnerségi megállapodást, valamint a részletes célokat tartalmazó összes fejlesztési és belügyi programot. – A csaknem 22 milliárd euró értékű megállapodás segíteni fogja az olyan közös uniós prioritások megvalósítását, mint a területi fejlődés, a klímaváltozás elleni harc és a digitális átállás, az innovatív és befogadó szociális piacgazdaság megteremtése – olvasható az erről kiadott közleményben.

A csütörtöki jóváhagyás azt jelenti, hogy Magyarország ugyan megkezdheti e programok végrehajtását, de egyelőre csak az előfinanszírozáshoz és a technikai segítségnyújtáshoz szükséges kifizetéseket kaphatja meg, a brüsszeli testület a pénz nagy részét blokkolni fogja. A döntés a jogállamisági eljárás keretében már zárolt 6,3 milliárd euró feletti összegre vonatkozik.

A befagyasztás oka, hogy egyes magyarországi jogszabályok nem felelnek meg az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt rendelkezéseknek, enélkül pedig az EB nem fizetheti ki a számlákat. Az uniós szabályok rögzítik, hogy minden tagállamnak hatékony mechanizmusokat kell bevezetnie annak biztosítására, hogy a közösségi pénzből finanszírozott programok végrehajtása során tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, amelyeket a kötelező erejű Charta tartalmaz. A brüsszeli zsargonban ezeket a mechanizmusokat felhatalmazási vagy feljogosító feltételeknek nevezik. Az Európai Bizottság véleménye szerint Magyarország nem teljesít egy sor ilyen feljogosító feltételt, ezért úgy döntött, hogy vissza fogja tartani a kifizetések jó részét. Az Orbán-kormány szóhasználatában gyermekvédelminek nevezett melegellenes szabályozás, a „pedofiltörvény”, amely tiltja a homoszexualitást vagy nemváltoztatást ábrázoló tartalmakhoz való hozzáférést a 18 év alattiak számára, a menedékjoggal kapcsolatos jogsértések és a tudományos szabadságot érő veszélyek sértik az Alapjogi Charta rendelkezéseit, így mindaddig, amíg a kormány, illetve a parlament nem orvosolja ezeket a mulasztásokat, a Bizottság nem térítheti meg az adott program végrehajtása során felmerült kiadásokat.

De ez még nem minden: Brüsszel úgy véli, hogy ezek a feljogosító feltételek csak akkor minősíthetők teljesítettnek, ha a magyarországi hatóságok megerősítik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Erre az Orbán-kormány kötelezettséget is vállalt a járvány utáni helyreállítást segítő, 5,8 milliárd eurós terv brüsszeli jóváhagyása előtt.

Ezt követően azonban csak akkor juthat Magyarország a fizetésemeléshez szükséges további összegekhez, ha végrehajtja az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításához szükséges reformokat, amelyeket egyébként is 2023 első negyedévére ígért. A „pedofiltörvény”, a menedékjogi törvény módosítását és a tudományos szabadságot érő veszélyek elhárítását ebben az esetben nem szabja feltételnek a biztosi testület.