kormány;KSH;reálbérek;Magyar Nemzeti Bank;infláció;keresetek;gazdasági elemzők;béremelések;

Hiába szépít az Orbán-kormány, az emelkedő infláció miatt tovább folytatódik a fizetések elértéktelenedése

Ellentétben az elmúlt évtized éveivel, az idén nem emelkednek a reáljövedelmek, a jegybank és a piaci elemzők szerint csökken a keresetek vásárlóereje. A kormány másként számol.

Tavaly ősz óta csökken az alkalmazottak reálkeresete, vagyis a jelentős, és sok esetben pótlólagos béremelések ellenére a magas infláció miatt egyre kevesebbet ér dolgozók jövedelme. A KSH meglehetős késéssel közli a vonatkozó kereseti adatokat, így szerdán a tavaly októberi átlagbérszámítását tette közzé.

Eszerint a legalább 5 fős munkahelyeken, teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete immár 510 500 forintra rúgott: ez az adókedvezmények nélkül számolva nettó 339 500 forintot jelentett. Ez mindkét esetben 18,4 százalékos bérnövekedés. A KSH gyorstájékoztatója tavaly január óta

igyekszik ugyan az adókedvezményekkel számolt nettó összeget kiemelve szépíteni a képet – így októberre valamivel magasabb 352 ezer forintos nettó összeg, és 19,1 százalékos nettó növekedés jön ki -, ám adókedvezményt egyrészt nem mindenki kaphat, másrészt ez még így nézve is reálbércsökkenést jelent. 

Az általános infláció ugyanis tavaly októberben immár 21,1 százalékra nőtt, a reálkereset így összességében 2,2 százalékkal csökkent – jelezte a KSH. A reálbércsökkenés egyébként már szeptemberben elkezdődött: az ősz első hónapjára számolt 17,8 százalékos keresetemelkedés már elmaradt az akkor mért 20,1 százalékos pénzromlási ütemtől. Így már szeptemberre is 1,9 százalékos reálbércsökkenést mutatott ki a statisztikai hivatal.

Az idei év az elemzői előrejelzések szerint még rosszabb lesz a reálbérek szempontjából. A várakozások szerint

az év első felében tovább emelkedik az infláció, a keresetek növekedése viszont nem követi majd ezt az ütemet, így a fizetések elértéktelenedése folytatódik. 

A minimálbér például az idén január 1-jétől 16, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal emelkedett. Utóbbi esetében ez biztos reálbércsökkenést jelent, akár a kormány, akár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése valósul meg.

A jegybank a decemberi inflációs jelentésében 15-19,5 százalékos pénzromlási ütemet vázolt fel az idei évre. Ha ennek alsó sávja válik valóra, akkor a minimálbéresek még épp a pénzüknél maradnak, a garantált bérminimumot keresők fizetése viszont ebben az esetben is veszít értékéből. Ha viszont inkább a 20 százalékhoz közelít a pénzromlás üteme, akkor a legkisebb bérek reálértéke is csökken. Az MNB mindeközben az idei évre csak 9,8-10,8 százalékos átlagbérnövekedést vár. A jegybank előrejelzése alapján a versenyszférában a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 11,8-12,7 százalékkal nőnek majd a keresetek, ami egyben azt is jelenti,

hogy az állami szférában dolgozók még az átlagnál is alacsonyabb bérnövekedései ütemre számíthatnak. 

Ugyanakkor, miközben az átlagos munkaerőköltség mintegy 12 százalékkal nő az idén a versenyszférában, addig a reálbér 4 százalékkal csökken – olvasható ki a jegybank ábráiból.

A kormány viszont másként számol, és úgy alakította prognózisát, hogy az alapján még az idei évre is látszik egy minimális reálbérnövekedés. A tavaly december 30-án a kormany.hu oldalon közzétett előrejelzés alapján a kormány az idei évben 15,8 százalékos átlagkeresetnövekedést és 15 százalékos inflációt vár.

A piaci elemzők valahol a kettő között várják a számokat: a kormány által jelzettnél magasabb inflációval, 18-20 százalékos pénzromlási ütemmel számolnak, miközben a jegybank előrejelzésénél gyorsabb, 14-16 százalék körüli átlagbérnövekedésre számítanak. Ez azonban együttvéve reálbércsökkenést eredményez.

Automatikusan ugrik a képviselők illetménye

Mind a kormányfő, mind a jegybank elnöke bizonyos lehet abban, hogy nem szenved el reálbércsökkenést, hiszen keresetük minden évben az előző évi átlagbér növekedésének függvényében változik. Ez pedig 2022-ben még meglehetősen gyors volt: a kormány szerint 17,2, a jegybank szerint 17,5-17,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset tavaly.

Matolcsy György jegybankelnök eddigi 5 millió forintos juttatása egy tavalyi törvénymódosítás értelmében március 1-jétől az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset tizenkétszerese lesz havonta. Orbán Viktor miniszterelnöki illetményét szintén tavaly duplázta meg az Országgyűlés kormánypárti többsége, amikor azt a házelnök juttatásához igazította. A kormányfő ezen felül még járó képviselői alapilletményét – a többi országgyűlési képviselőhöz hasonlóan – szintén az előző évi nemzetgazdasági átlagbér függvényében állapítják meg minden év március 1-jén: havonta annak háromszorosát kapják automatikusan egy, a Fidesz előterjesztésére még 2018-ban megszavazott javaslat alapján. A frakcióvezetőknek ennek duplája jár, a házelnök pedig a képviselői alapilletmény 2,7-szeresét viheti haza.

A 2022-es hivatalos átlagbért még nem közölte a KSH, csak a január-októberi időszakra vonatkozót: ez bruttó 504 300 forintra jött ki. Feltételezve, hogy novemberben és decemberben nem csökkentek, hanem inkább tovább emelkedtek a bruttó fizetések, a tavalyi év egészére alaphangon bruttó 505 ezer forintos nemzetgazdasági átlagbérrel biztosan lehet számolni. Ennek háromszorosára, vagyis 1 millió 515 ezer forintra nőhet tehát márciustól az összes országgyűlési képviselő alapilletménye a tavalyi 1 millió 316 ezer forintról. A frakcióvezetők 3 millió 30 ezer, Kövér László pedig 4 millió 90 ezer forintot kaphat. Utóbbi összeg jár Orbán Viktornak is a képviselői alapilletményen felül, vagyis 5 millió 605 ezer forintra emelkedhet a kormányfő kereste márciustól. Matolcsy György pedig 6 millió 60 ezer forintot kaphat.

A kormány egyébként a 2022-es évre 17,2 százalékos átlagbérnövekedést becsül, ami 514 ezer forintos havi átlagbért jelentene a tavalyi év egészére. Ezzel számolva a képviselői alapilletmény még magasabbra, 1 millió 542 ezer forintra nőne, a frakcióvezetők 3 millió 84 ezer, a házelnök 4 millió 163 ezer, a kormányfő 5 millió 705 ezer, a jegybank elnöke pedig 6 millió 171 ezer forintot keresne márciustól.

Szerényebben is számolhatnának

Figyelembe lehetne venni más adatokat is a képviselők fizetésének kiszámításakor, hiszen a hivatalosnak tekintett nemzetgazdasági átlagbér csak a legalább 5 fős munkahelyeken napi 8 órában dolgozók keresetét veszi alapul. Az ennél alacsonyabb létszámú cégeknél vagy részmunkaidőben, kevesebbet kereső dolgozókét nem számítják bele ebbe. A KSH táblázataiból azonban kiolvashatók a munkáltatók teljes körére vonatkozó adatok is. E körben a bruttó átlagkereset a tavalyi év egyik hónapjában sem érte el a félmillió forintot: a január-októberi időszakra 489 ezer forintot mért a KSH. Ha ez alapján számolnák a képviselők alapilletményét, akkor az csak 1 millió 467 ezer forintra nőne.

A dolgozók többsége ugyanakkor nem is keresi meg az átlagbért, hiszen egy-egy magasabb kereset felfelé húzza az átlagot. A mediánbér, amely a fizetéseket növekvő sorba rendezve az éppen középen állót jelöli, a szakértők szerint valamelyest közelebb állhat a valós jövedelmi viszonyokhoz. Annál ugyanis a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. A bruttó mediánbér a munkáltatók teljes körénél január-októberben 381 500 forint volt. Ha egy ez alapján történő számítást szavaztak volna meg maguknak a képviselők, akkor alapilletményük „mindössze” 1 millió 146 ezer forint körül alakulna az idén.