oktatás;Orbán-kormány;felsőoktatás;Európai Bizottság;Navracsics Tibor;Erasmus+ program;

Navracsics Tibor nem érti az Európai Bizottság döntését Erasmus-ügyben

Pedig az Orbán-kormány csak megpróbálta átverni az uniós testületet.

A korábbi tárgyalások során az Európai Bizottság említett aggályokat, de ezeket kezeltük, ezért nem értjük a mostani lépésüket - fejezte ki értetlenkedését Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet néven megjelenő kormánypárti lapnak nyilatkozva.

Amint arról lapunk elsőként beszámolt, az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek a fideszes pártfunkcionáriusok által irányított, közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

Navracsics Tibor értetlenkedése az ügyben több mint érdekes, ugyanis az Európai Bizottság szerint az uniós pénzekért tett 17 vállalás egyikeként ugyan valóban megegyeztek az Orbán-kormánnyal abban, hogy 2022. szeptember 30-ig törvénymódosítással rendezik az összeférhetetlenségi ügyet, a vagyonkezelő alapítványok működéséről szóló törvénymódosítást pedig el is fogadta a parlament 2022. október 4-én, október 13-án pedig hatályba is lépett. Csakhogy a kabinet ezt követően úgy döntött, hogy 2022. november 1-jétől ismét lehetővé teszi a politikai vezetők számára, hogy más, fizetéssel járó pozíciókat is betölthessenek, így az uniós testület kérésével ellentétben a fideszes felsővezetőket mégsem zárták ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumából.

Magyarul lényegében arról van szó, hogy az Orbán-kormány egyszerűen megpróbálta átverni a bizottságot.

Mindenesetre Navracsics Tibor szerint az Európai Bizottság döntése azt is jelenti, hogy a nem alapítványi egyetemek hallgatói részt vehetnek az Erasmus-programban, az alapítványiak pedig nem, ami diszkriminatív (az nem világos, hogy ez esetben a miniszter jobbnak tartaná-e, ha a kormányzati privatizációt megúszó egyetemek hallgatói sem kaphatnának ösztöndíjat, hiszen az érvelés értelmében az nem lenne diszkrimináció - a szerk.).

A politikus a Magyar Nemzetnek azt mondta, nem volt előzetes információja az Európai Bizottság lépéséről. Ismertette, a testület két követelést fogalmazott meg a kormánnyal szemben: az egyik az volt, hogy a közérdekű alapítványok beszerzései is tartozzanak a közbeszerzési eljárás hatálya alá. A másik pedig, hogy a kormány dolgozzon ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert. A miniszter szerint mindkét pontot teljesítették, az EB szerint azonban nem éppen. 

Vagy ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor az eddigi információk alapján teljesítették, csak aztán lényegében mégsem.

Navracsics Tibor mindenesetre most azt közölte, levélben fordul Johannes Hahnhoz, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosához és Mariya Gabrielhez, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosához, hogy megtudja, mi a testület problémája pontosan és hogyan szeretnék orvosolni.