Az állásfoglalás az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának tavalyi végrehajtásáról szóló értékelés, amelynek egyik paragrafusa aggályokat fejez ki a magyar biztos munkájával kapcsolatban.
Az EP külügyi bizottságában már zöld utat kapott szöveg megfogalmazása szerint „a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét. Ezért a képviselő-testület „sürgeti az EB-t, hogy kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítására, hogy a (…) biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a biztos Szerződésekből eredő kötelezettségeit”.
Az indítványt megfogalmazó Thijs Reuten holland szociáldemokrata EP-képviselő a Népszavának azt mondta, a parlament szeretne tisztán látni és megtudni, hogy a biztos tevékenysége megfelel-e az említett előírásoknak, vagyis mindenféle politikai befolyástól függetlenül, és az EU általános érdekeinek figyelembe vételével végzi-e a munkáját. Sok újságcikk készült és sok pletyka kering ugyanis arról, hogy Várhelyi igyekszik háttérbe szorítani a demokratikus értékek és a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó tagfelvételi követelményeket, amikor a csatlakozó országok teljesítményét értékeli. – Ügyel rá, hogy nyilvánosan mindenütt azt mondja, amit várnak tőle. De a gyakorlatban
egyes megnyilvánulásai rendkívül aggasztóak
– utalt a képviselő arra, hogy amikor Várhelyi Olivér a Nyugat-Balkán autoriter vezetőivel találkozik, nem utasítja vissza határozottan szeparatista, nacionalista retorikájukat. – A bővítés az EU egyik legfontosabb területe, elengedhetetlen, hogy egy kifogástalan személyiség feleljen érte. Erősen kétlem, hogy a biztos megfelel a követelményeknek. Egy független vizsgálatnak egyértelműen ki kell térnie ezekre az aggályokra, és meg kell állapítania, hogy Varhelyi úr a megfelelő személy-e erre a feladatra – mondta Reuten.
Nem ez az első eset, hogy az EP bírálja a magyar biztost: egy tavaly nyári, Szerbiáról szóló jelentésében a képviselő-testület már “aggodalmát fejezte ki azon nyilvános állítások miatt”, amelyek szerint Várhelyi a csatlakozásra váró országokban nem tulajdonít kellő jelentőséget a jogállamisággal kapcsolatos egyes kérdéseknek.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Ana Pisonero Hernandez lapunknak küldött válaszában emlékeztetett arra, hogy a biztos mandátumának kezdetén mutatta be a felülvizsgált bővítési módszertant, amely még inkább a csatlakozási folyamat középpontjába helyezi a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartását. A tagjelöltekről készült tavaly jelentések pedig világosan leszögezik, hogy a csatlakozás előrehaladását továbbra is a jogállamiság területén végrehajtott reformok üteme fogja meghatározni.
