egészségügy;szakdolgozók;tiltakozó akciók;Független Egészségügyi Szakszervezet;

Ápolók éhbéren: már az élelmiszer megvásárlása is gondot okoz a szakdolgozók háromnegyedének

Van kórház, ahol már az előkészületeit is akadályozzák a fizetésemelést követelő tiltakozó akciónak – állítja a Független Egészségügyi Szakszervezet.

Levélben kéri a kórházi főigazgatókat a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke arra, ne akadályozzák, hogy a tiltakozó akciók szervezéséről tájékoztathassák tagjaikat – értesült lapunk.

Mint arról korábban írtunk, egy hete döntött a FESZ szakmai egyeztető nagygyűlése arról, hogy sztrájktárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal. Elfogadhatatlan tartják ugyanis, hogy nem januártól, hanem csak júliustól kapnak béremelést a szakdolgozók. Ráadásul ez az emelés is igen csekély, az infláció pótlására sem elegendő. Közben pedig elkezdték felmérni a munkavállalók körében, hogy milyen nyomásgyakorló eszközt támogatnának a bérek azonnali emeléséért, nyilatkozatban vártak visszajelzést a tagoktól. Azt ugyanis világossá tették, hogy csak úgy kezdenek bele bármilyen tiltakozó akcióba, ha ahhoz a dolgozók legalább 10 százaléka előzetes nyilatkozatban csatlakozik.

Ezeket a személyes nyilatkozatokat néhány napja kezdte el terjeszteni a közösségi portálokon és a munkahelyeken is a szakszervezet. Volt azonban olyan kórház, ahol megtiltották a tájékoztatást és a nyilatkozatok osztogatását, mondván, nincs rá vezetői engedély. Ezt követően született meg az a levél, amelyben a szakszervezet elnöke jelzi:

törvény biztosítja számukra, hogy a tiltakozó akció részleteivel, szervezésével kapcsolatban tájékoztathassanak.

Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak elmondta: valamennyi kórházi főigazgatónak postázzák ezt a levelet, körülbelül a kétharmaduk már meg is kaphatta azt. Hozzátette: alig két napja gyűjtik csak a nyilatkozatokat, ám eddig már elég sok, több száz érkezett vissza. A legtöbben a tiltakozás valamennyi megfontolásra ajánlott formáját támogatta:

sokan voksolnak a sztrájkra és a felmondások ügyvédi letétbe helyezésére is. 

Mint emlékezetes, az egy héttel ezelőtti szakmai egyeztető értekezleten ötféle nyomásgyakorló eszközt mérlegeltek: a sztrájkot, a felmondások letétbe helyezését, az önként vállalt túlmunka felmondását, a tiltakozás valamilyen közös szimbólumának viselését, valamint csakis a munkaköri leírásban szereplő feladatok elvégzését.

A FESZ belső felmérése szerint a jelenlegi bérezés mellett

a szakdolgozók 72 százalékának gondot jelent az élelmiszer megvásárlása, csaknem harmaduk már nem tudja megfelelően biztosítani gyermeke ruházkodását. 

Valamivel több mint nyolcaduk nem tudja fizetni a rezsijét és csaknem ugyanennyiüknek okoz problémát a hiteltörlesztés. Tizedük nem tudja fizetni a lakhatás költségeit. Mindössze négy százalékuk állította azt, hogy vannak tartalékai, vagy a családja támogatása miatt nincsenek problémái.

Arra a kérdésre, hogy a magas infláció és a béremelés elmaradása miatt romló életkörülményei okán mit kíván tenni,

  • 32 százalékuk válaszolta azt, hogy Magyarországon belül keres jövedelmező munkát,

  • 20,5 százalék pedig külföldi munkavállalást tervez. 

  • 40 százalékuk többletmunkát vállalna 

 és 2,3 százalékuk állította azt, hogy nem tesz semmit.

Próbára bocsátotta a kamara az államtitkárt

A Magyar Orvosi Kamara honlapján olvasható válaszlevélből derül ki, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár stratégiai együttműködést ajánlott a köztestületnek. A kamara a válaszában elhárítja a látványos „összeborulást.” Ennek indoklásaként felidézik, hogy az eddigi egyeztetések nem arról győzték meg a köztestületet, hogy valódi partnernek tekinti őket az államtitkárság. Ezért válaszukban úgy fogalmaznak:

„A Magyar Orvosi Kamara változatlanul érdekelt a szakmai együttműködésben, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának és minőségének javításában, de számunkra a szakmai partnerség, az együttműködés a fontos, mely nem PR jellegű megállapodáson, hanem közös szándékon és munkán múlik. A Magyar Orvosi Kamara 2023. február 04-én tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol az orvostársadalom megfogalmazza rövidtávú követeléseit és hosszútávú javaslatait. Amennyiben ezekről a küldöttközgyűlését után érdemi és eredményes párbeszéd indul meg, úgy ennek kerete lehet a stratégiai partnerségi megállapodás megkötése.”