Levélben kéri a kórházi főigazgatókat a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke arra, ne akadályozzák, hogy a tiltakozó akciók szervezéséről tájékoztathassák tagjaikat – értesült lapunk.
Mint arról korábban írtunk, egy hete döntött a FESZ szakmai egyeztető nagygyűlése arról, hogy sztrájktárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal. Elfogadhatatlan tartják ugyanis, hogy nem januártól, hanem csak júliustól kapnak béremelést a szakdolgozók. Ráadásul ez az emelés is igen csekély, az infláció pótlására sem elegendő. Közben pedig elkezdték felmérni a munkavállalók körében, hogy milyen nyomásgyakorló eszközt támogatnának a bérek azonnali emeléséért, nyilatkozatban vártak visszajelzést a tagoktól. Azt ugyanis világossá tették, hogy csak úgy kezdenek bele bármilyen tiltakozó akcióba, ha ahhoz a dolgozók legalább 10 százaléka előzetes nyilatkozatban csatlakozik.
Sztrájktárgyalást kezdeményeznek az Orbán-kormánnyal az egészségügyi szakdolgozókEzeket a személyes nyilatkozatokat néhány napja kezdte el terjeszteni a közösségi portálokon és a munkahelyeken is a szakszervezet. Volt azonban olyan kórház, ahol megtiltották a tájékoztatást és a nyilatkozatok osztogatását, mondván, nincs rá vezetői engedély. Ezt követően született meg az a levél, amelyben a szakszervezet elnöke jelzi:
törvény biztosítja számukra, hogy a tiltakozó akció részleteivel, szervezésével kapcsolatban tájékoztathassanak.
Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak elmondta: valamennyi kórházi főigazgatónak postázzák ezt a levelet, körülbelül a kétharmaduk már meg is kaphatta azt. Hozzátette: alig két napja gyűjtik csak a nyilatkozatokat, ám eddig már elég sok, több száz érkezett vissza. A legtöbben a tiltakozás valamennyi megfontolásra ajánlott formáját támogatta:
sokan voksolnak a sztrájkra és a felmondások ügyvédi letétbe helyezésére is.
Mint emlékezetes, az egy héttel ezelőtti szakmai egyeztető értekezleten ötféle nyomásgyakorló eszközt mérlegeltek: a sztrájkot, a felmondások letétbe helyezését, az önként vállalt túlmunka felmondását, a tiltakozás valamilyen közös szimbólumának viselését, valamint csakis a munkaköri leírásban szereplő feladatok elvégzését.
A FESZ belső felmérése szerint a jelenlegi bérezés mellett
a szakdolgozók 72 százalékának gondot jelent az élelmiszer megvásárlása, csaknem harmaduk már nem tudja megfelelően biztosítani gyermeke ruházkodását.
Valamivel több mint nyolcaduk nem tudja fizetni a rezsijét és csaknem ugyanennyiüknek okoz problémát a hiteltörlesztés. Tizedük nem tudja fizetni a lakhatás költségeit. Mindössze négy százalékuk állította azt, hogy vannak tartalékai, vagy a családja támogatása miatt nincsenek problémái.
Arra a kérdésre, hogy a magas infláció és a béremelés elmaradása miatt romló életkörülményei okán mit kíván tenni,
32 százalékuk válaszolta azt, hogy Magyarországon belül keres jövedelmező munkát,
20,5 százalék pedig külföldi munkavállalást tervez.
40 százalékuk többletmunkát vállalna
és 2,3 százalékuk állította azt, hogy nem tesz semmit.
Hiába számítottak rá, január helyett csak júliusban kaphatnak béremelést az egészségügyi szakdolgozókPróbára bocsátotta a kamara az államtitkárt
A Magyar Orvosi Kamara honlapján olvasható válaszlevélből derül ki, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár stratégiai együttműködést ajánlott a köztestületnek. A kamara a válaszában elhárítja a látványos „összeborulást.” Ennek indoklásaként felidézik, hogy az eddigi egyeztetések nem arról győzték meg a köztestületet, hogy valódi partnernek tekinti őket az államtitkárság. Ezért válaszukban úgy fogalmaznak:
„A Magyar Orvosi Kamara változatlanul érdekelt a szakmai együttműködésben, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának és minőségének javításában, de számunkra a szakmai partnerség, az együttműködés a fontos, mely nem PR jellegű megállapodáson, hanem közös szándékon és munkán múlik. A Magyar Orvosi Kamara 2023. február 04-én tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol az orvostársadalom megfogalmazza rövidtávú követeléseit és hosszútávú javaslatait. Amennyiben ezekről a küldöttközgyűlését után érdemi és eredményes párbeszéd indul meg, úgy ennek kerete lehet a stratégiai partnerségi megállapodás megkötése.”
