Lengyelország készen áll arra, hogy a NATO-val egyeztetve szállítsa Ukrajnának a régóta kért F-16-os vadászgépeket - közölte január 30-án Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök újságíróknak elmondta, bármilyen repülőgép átadása Ukrajnának csak a NATO-országokkal egyetértésben történhet, és Lengyelország "teljes mértékben összehangoltan cselekszik" szövetségeseivel.
Oroszország több katonát vezényel a kurszki határvidékre. A helyi kormányzó szerint a területet Ukrajna többször is lőtte. A helyszínre érkezett egy katonai, határőrségi és rendőri kontingens, de többre van szükség - jelentette ki Roman Sztarovoit. Az orosz csapatok részben Kurszk felől hatoltak be Ukrajnába. Az északkelet-ukrajnai területeket azonban azóta az ukrán hadsereg visszafoglalta. Kijev már többször figyelmeztetett arra, hogy Oroszország újabb kísérletet tehet az északkeleti országrészek meghódítására.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint 2026-ban lejárhat az USA és Oroszország közötti nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződés. A RIA orosz hírügynökségnek adott interjújában arra a kérdésre, lehetséges-e, hogy nem hosszabbítják-e meg a megállapodás hatályát, Rjabkov azt mondta: "Ez egy nagyon is elképzelhető forgatókönyv". Szerinte az Egyesült Államok az elmúlt években "figyelmen kívül hagyta Oroszország érdekeit", és ezzel nagymértékben "aláásta a szerződést". Rjabkov szerint a megállapodás az amerikai hozzáállás "áldozatául eshet".
Az új START-szerződést (Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Egyezmény) 2010-ben írták alá, és 2021-ben öt évvel meghosszabbították. A 2026 február elejéig érvényes szerződés korlátozza a telepített stratégiai nukleáris robbanófejek és hordozórendszerek számát. A további meghosszabbításról szóló tárgyalásokat az utolsó pillanatban, 2022 novemberében lemondták. Azóta nem történt újabb kísérlet.
Ukrajna közlése szerint a 2022-23-as időszakban mintegy harmadával kevesebb gabonát exportált, mint egy évvel korábban. Többek között 14,9 millió tonna kukoricát, 9,4 millió tonna búzát és 1,8 millió tonna árpát adtak el külföldön július óta - közölte a mezőgazdasági minisztérium. A termelés a 2021-es rekordmennyiségű 86 millió tonnáról 2022-ben várhatóan 51 millió tonnára csökken. A kormány ezt az Ukrajna elleni oroszországi agressziós háború következményeinek tulajdonítja. Kína az Egyesült Államokat hibáztatta az ukrajnai háborúért. Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő nem kevesebbet állított, miszerint „az Egyesült Államok robbantotta ki az ukrajnai válságot”. Hozzátette, azzal, hogy Washington nehéz- és támadófegyvereket szállított Ukrajnának, csak meghosszabbította és fokozta a konfliktust.
Komoly visszhangot keltett Boris Johnson volt brit miniszterelnök azon kijelentése, amely szerint Vlagyimir Putyin személyesen fenyegette meg őt rakétatámadással. "Boris, nem akarlak bántani, de egy rakétával csak egy perc alatt megtenném", vagy valami ilyesmi" - mondta Johnson a BBC dokumentumfilmjében. A Kreml tagadta mindezt. "Amit Johnson úr mondott, az nem igaz. Pontosabban, ez hazugság" – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax orosz hírügynökség szerint.
Mivel Ukrajna tavasszal új offenzívát készül indítani, a Pentagonban mind többen érvelnek az F-16-osok küldése mellett