;

NATO;Szijjártó Péter;Svédország;Törökország;Finnország;

- Szijjártó Péternek nem jutott eszébe kérni a törököket, hogy támogassák Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

A tárcavezető egyúttal „baromságnak” minősítette, hogy Stockholmban Koránt égettek. 

„A finnek és a svédek jövendőbeli NATO-csatlakozásáról nekünk van egy világos álláspontunk. Mi támogatjuk a NATO bővítését” - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter, azt követően, hogy tárgyalt a török külügyminiszterrel. „Amikor februárban újra összeül a magyar Országgyűlés, akkor a svédek és a finnek NATO-csatlakozásának a ratifikációja ott lesz a magyar parlament napirendjén, és azt természetesen gyorsan meg is fogjuk tudni tárgyalni” - fogalmazott a tárcavezető az ATV kérdésére.

Szijjártó Péter egy másik újságírói kérdésre pedig a következőket mondta: 

– Hogy sürgettem-e a törököket? Nem. Én nem szoktam sürgetni más országokat semmilyen olyan ügyben, amiben nem vagyunk érintettek.

Ezt követően azzal folytatta, érti, hogy ma a nemzetközi politikában „az a bevett gyakorlatilag, hogy oktatjuk egymást, kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogy kéne jobban csinálni”. De bízzuk ezt a kérdést a törökökre - tette hozzá. „Zárójelet nyitok: keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése, az egy elfogadhatatlan cselekmény ... az baromság, és elnézést kérek a jelzőért” -  hangoztatta. 

Szijjártó Péter kifejtette, ha egy ország a NATO-hoz csatlakozni szeretne és éppen arra törekszik, hogy a török támogatást ahhoz megnyerje, „akkor azért lehet, hogy egy kicsit körültekintőbben kéne viselkedni. De mivel megint csak se nem svéd nem vagyok - se nem tagja a svéd kormánynak hál’ Istennek - ezért ez csak egy megfigyelés”. Hozzátette, ő nem akar sürgetni senkit semmire sem, csak mintegy „megfigyelés” tette hozzá, hogy kicsit több tiszteletet kellene egymás iránt mutatni a nemzetközi politikában. 

A török külügyminiszter arra a kérdésre - hogy milyen feltétel teljesülése esetén változna meg a Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos elutasító álláspont - úgy felelt, Törökország támogatja a szervezet bővítését, s ezt nem kívánja aláásni sem. Mevlüt Cavusoglu azt állította, hogy a legtöbbet teszik hozzá a NATO biztonságához - ám itt nem fejtette ki, hogy konkrétan mire gondolt.

Ugyanakkor jelezte, mind Svédország, mind Finnország félelmeit megértik. Egyúttal értetlenségének adott hangot, hogy ez a két ország ugyanakkor nem veszi figyelembe Törökország biztonsági kockázatait. A tárcavezető ezt követően egyértelműen a terrorizmushoz kapcsolódó, „Svédországban jelen lévő szervezetekről” beszélt, akik „tevékenyek, aktívak”. A két országtól nem kérnek mást, mint hogy állítsa meg ezeket a szervezeteket. 

Utóbbira pillanatnyilag nem látnak a svédeknél politikai akaratot, csak a provokációt, a „kurd propagandát látjuk-halljuk”, a pénzgyűjtés és a terrorizmus finanszírozása tovább zajlik. Jelenleg a svédek csatlakozását nem tartjuk elképzelhetőnek

- hangoztatta Mevlüt Cavusoglu, aki egyúttal nyomatékosította: Finnországgal nincs ilyen bajuk. 

A fővárosi közlekedési cég szerint az éves bérfejlesztésre a tulajdonos önkormányzat biztosítja a forrást.