Gyermekmolesztálási botrány Újpesten politikai mértéktartás nélkül

Jól van, és továbbra is az intézmény lakója az a kislány, aki az újpesti gyermekek átmeneti otthonában több helyi politikus szerint szexuális abúzus áldozata volt decemberben.

A mai napig nem lehet tudni, hogy mi történt, történt-e egyáltalán bármi. Ami eddig az egyetlen következmény: miután az önkormányzati vizsgálat szerint nem követte a protokollt, nem értesítette a hatóságokat és nem hívott mentőt az intézményvezető, ezért Becker Zitát elbocsátották az állásából.

Nagy-politika

Az első bejegyzés január 9-én jelent meg Nagy István helyi fideszes politikustól, aki akkor még konkrétumok nélkül arról írt, hogy „az önkormányzat szociális ágazatának alkalmatlan vezetői vannak”, akik hagyták, hogy az ügyben érintett vezetők mentsék magukat, és eltussolják az ügyet. Egy nappal később Trippon Norbert, Újpest alpolgármestere is lépett, ő úgy fogalmazott: „az ügy az önkormányzat fenntartásában működő Szociális Intézményhez tartozó Gyermekek Átmeneti Otthonát érinti, és egy kiskorú gyermek sérelmére elkövetett szexuális abúzusról van szó”. Az ügybe bevonta a IV. kerületi rendőrkapitányságot. Ezután a Blikk már „ördögi kegyetlenségről, társai által számos alkalommal megerőszakolt kislányról”, valamint egy „legutolsó, december 11-én történt abúzusról” ír. A cikkben Trippon nyilatkozik.

Szerettünk volna pontosabb képet kapni a történtekről, hiszen a vád súlyos. A jól informált politikusok közül Nagy István azt válaszolta, nem illetékes az ügyben. Trippon Norberttől is megkérdeztük, miért fordult január 10-én a rendőrséghez egy olyan ügyben, amelyben december 12-e óta már nyomoznak, és kapnak-e segítséget a gyanú érintettjei. Megkeresésünkre Újpest önkormányzata sajtóosztályától érkezett válasz, amelynek lényegét közleményként a sajtónak is elküldték. A szöveget a kislányra tekintettel nem közöljük, hiszen olyan részletességgel írja le a „tapasztalt gyereknevelő” által észlelt tüneteket, amelyek nem a nyilvánosság elé valók. Mégis, néhány idézet a válaszból: „Ön szerint egy tapasztalt gyermeknevelő és édesanya olyan könnyen összetéveszt szokásos húgyúti fertőzésre utaló tüneteket szexuális abúzusra utaló tünetekkel? – teszik fel a kérdést. Kitér arra is, hogy a belső vizsgálat szerint Becker Zita részéről elvárható lett volna, hogy értesítse a nyomozó hatóságot és a mentőket. Ide tartozó tény, és ezt a későbbi vizsgálat is belátta, mindez megtörténhetett volna, de se az édesanya, se a gyereknevelő nem látta ezt szükségesnek.

A sajtóosztály arról is ír, hogy az intézmény dolgozóinak fele, valamint három önkormányzati biztonsági őr január 11-én levélben fordult Déri Tibor polgármesterhez. Azt kérték, ne hagyja, hogy rajtuk torolják meg, hogy nem hunytak szemet a kislányt ért vélelmezett bűncselekmény elbagatellizálása felett. Reményüknek adtak hangot, hogy nemcsak Becker Zitától, hanem az intézmény más dolgozóitól is tájékozódunk – ezt természetesen megtettük. Arra nem tért ki a válasz, hogy a bevallásuk szerint „rettegésben tartott dolgozók” miért csak egy hónappal később fordultak az önkormányzathoz, mint ahogy arra sem, hogy a biztonsági őrök milyen információkkal rendelkezhetnek egy kislány bántalmazásával kapcsolatban. (A januári dátumnak még lesz jelentősége később.) Ha tudtak róla, miért nem jelezték, vagy léptek fel ellene.

Megtörtént vagy nem

Becker Zita, aki január 23-a óta nem dolgozhat az intézményben, azt mondja az otthonról: 24 férőhelyes, 3–18 éves gyerekek költözhetnek be egy, legfeljebb másfél évre. „Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről beszélünk, akik a család lakhatási nehézsége, esetleg családon belüli bántalmazás miatt kerülnek hozzánk. A szülők bejárhatnak, ők viszik óvodába, iskolába őket, a fürdetésre is maradhatnak, a hétvégére pedig haza is vihetik a gyerekeket. Decemberben hatan laktak nálunk, köztük azok a testvérek is, akikről szó van. Azon az estén, december 11-én vasárnap az édesanya otthonról hozta vissza a gyerekeit. Megfürdette a kislányt, és ekkor szólt a gyerekfelügyelőnek, hogy a gyerek bőrén kipirosodást lát. Ezzel az információval hívott fel este a gyermekfelügyelő. Ezt megelőzően, délután egy másik kolléganő hívott azzal, hogy szintén az intézményben lakó gyermek jelezte, hogy szerinte a nagyobb testvérek »abuzálhatták« a kislányt, de konkrétumot nem tudott mondani.”

A volt intézményvezető az elmondások alapján nem tartotta szükségesnek az azonnali orvosi beavatkozást vagy a mentő kihívását. „Az én döntésemet a jelen lévő gyermekfelügyelő felülírhatta volna, ha úgy ítéli meg, hogy a gyermek állapota indokolja az orvosi kezelést. Ez joga, sőt kötelessége is. De nem tette meg, ahogy az édesanya sem tartotta fontosnak a vizsgálatot. Másnap, vagyis december 12-én, hétfőn tájékoztattam a főnökömet, az intézmény igazgatóját, Ruszkai Zsoltot, és egyeztettem vele, melyek legyenek a következő lépések. Ő értesítette az önkormányzatot, én pedig megtettem a feljelentést a rendőrségen, felhívtam a családdal foglalkozó szociális munkást is. Azért tartottam fontosnak bevonni a rendőrséget, mert ő rendelheti ki az igazságügyi orvosszakértőt és a szakpszichológust. Megtörténtek a kihallgatások, és a rendőrség megerősítette, nem lesz büntetőeljárás, hiszen 12 éven aluli gyerekekről van szó. Mivel hiába vártam az igazságügyi orvosszakértő kirendelésére – ez az utolsó munkanapomig, január 23-ig nem történt meg –, kértem az anyukát, vigyük el együtt a gyereket szakorvoshoz. December 22-én elmentünk az I. Számú Nőgyógyászati Klinikára, ahol az orvos nem vizsgálta meg, mivel rendőrségi megkeresést nem kapott, és a gyereknek tünete és panasza sem volt. Az intézetbe minden héten jön pszichológus, ő sem tapasztalt bántalmazásra utaló jelet a viselkedésében. Január elején azt az információt kaptam a rendőrségtől, hogy le fogja zárni az ügyet, és hogy értesítette a gyámhivatalt.”

Félnek a dolgozók

Beszéltünk az intézmény egyik, névtelenséget kérő dolgozójával is. Határozottan állítja, olyan tüneteket, amelyekről az – önkormányzat szerint – „tapasztalt gyermeknevelő” beszámolt, nem látott a kislányon, igaz, ő azon az estén nem volt az épületben. Azt is kijelentette, hogy a Déri Tibor polgármesternek címzett dolgozói levélről még csak nem is hallott. Azt viszont megerősítette: a kislány most is ott lakik, és a mai napig egyetlen orvos, pszichológus, hatóság sem mondta ki, hogy szexuális abúzus történt vele. – A politikusi vádakon és Zita elbocsátásán kívül tulajdonképpen semmi nem történt. Amikor az egész kirobbant, december 11-én, a gyerek otthonról jött be, napközben a családdal volt, és az esti fürdetésnél látszott a kipirosodás – fogalmazott. Úgy tudja, hogy az aznap este ügyeletes „tapasztalt gyereknevelő” mást mondott az intézményvezetőnek telefonon, és más, durvább tüneteket írt le másnap a jegyzőkönyvbe. Kiemelte ő is: az ügyeletes gyerekfelügyelő, ha szükségesnek ítéli, a távol lévő vezető utasítása ellenére hívhat mentőt, sőt, ez kötelessége. De ilyet nem tett, ahogy a jelen lévő édesanya sem. Arról is mesélt, nagyon rossz a hangulat az otthonban, a hét gyerekfelügyelőből négyen munkát keresnek. „Az egyik régóta ott dolgozó kolléganő, az a bizonyos tapasztalt gyereknevelő, aki valójában gyerekfelügyelő, kikezdhetetlen. Ha valami vagy valaki nem tetszik neki, azonnal megy panaszkodni politikus ismerőséhez. Félünk tőle. Felháborító, ahogy velünk beszél, és a gyerekekkel bánik. Műanyag dobozban adja ki az ebédet, mert szerinte fölösleges megteríteni és tányérra tenni az ételt. Ellenzi az esti meseolvasást is, és minden, gyerekeknek szóló programot elutasít. Zita viszont ezeket megkövetelte. Vittük vele a gyerekeket korcsolyázni, lovagolni, biciklizni, színházba. A gyerekek imádták, most is hiányolják. Néhányan mi, felnőttek is nagyon szerettük Zitát, mert igazi gyerekcentrikus ember. A másik tábor viszont utálta, ebbe a körbe tartozik a tapasztalt gyereknevelő és a biztonsági őrök is. Most, hogy Zita nem dolgozik, újra lehet az intézmény épületén belül, a gyerekek között dohányozni. Zita változást akart, de hiába, feljebb minden elakadt. Az elbocsátásáról senki nem tájékoztatott minket, ezt Facebook-posztokból tudjuk.”

Öt év, hat vezető

Becker Zita augusztusban került az intézménybe. „Öt éven belül én voltam a hatodik vezető, ebből négyet kirúgtak – mesélte. – Amikor megkeresett az igazgató, azt kérte, hogy szakmailag tegyem rendbe az intézményt. Előtte is nyilvánvaló volt, hogy nem gyermekközpontú nevelési és szakmai elvek uralkodnak. Én azt láttam, hogy az egyik hangadó gyermekfelügyelő úgy készítette a munkabeosztást, hogy neki és a híveinek a legjobb legyen. Én ezt megszüntettem. A kiabálást és a durva szavakat sem tűrtem el. Nem fogadtam el, hogy a gyerekeknek nincs beleszólásuk az étrendbe. Megkérdeztem, mit ennének szívesen, és együtt elmentünk bevásárolni. Csoportmegbeszéléseken beszéltem a felnőtteknek arról, hogy itt halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vannak, fokozott érzékenységre van szükség.”

Annyi konfliktust tapasztalt a kollektívában, hogy az intézmény pszichológusát is elhívta a találkozókra. Nem tartotta megfelelőnek és szükségesnek a biztonsági őrök jelenlétét sem. „A szemléletem szembement a régebb óta ott dolgozó kollégákéval. Az volt a tervem, hogy akiknek a munkájával és a hozzáállásával elégedetlen vagyok, elbocsátom. Aztán december 27-én kaptam e-mailben egy névtelen fenyegető levelet arról, hogy a kislány ügyéből sajtóhír lesz, és engem el fognak bocsátani. Azokat idézte a küldő, amelyeket a csoportmegbeszélésen mondtam. Ez volt az a pont, amikor azt mondtam, ezzel a csapattal nem vállalom tovább az intézmény vezetését. Január 2-án ültem le a feletteseimmel, hogy vagy elmozgatjuk az illetőt, akiről tudtuk, hogy a levelet írta, vagy én állok fel. Behívtuk őt, és kértük, közös megegyezéssel távozzon. A megbeszélés alatt berontott három kolléga, köztük egy biztonsági őr, és azt mondták, ha ezt a dolgozót eltávolítjuk, akkor ők is felállnak. Amikor visszasétáltam az intézménybe, a kapu előtt vártak felsorakozva. Ez január 4-én történt, és 9-én jelent meg az első poszt Nagy István fideszes politikustól, majd Trippon Norberttől. Aztán jöttek az újságcikkek, és az én elbocsátásom.”

Bűnbak már van

Lassan két hónap eltelt, és még mindig nem tudni, mi történt, de bűnbak már van Becker Zita személyében. A bántalmazási gyanúval kapcsolatban az önkormányzat szociális intézményeiért felelős hivatal lefolytatta a vizsgálatot. Ez alapján a volt intézményvezető szóbeli figyelmeztetést kapott december 23-án, mert nem hívott azonnal mentőt. A vizsgálat elismeri ugyanakkor, hogy a beszámolók alapján nem is kellett volna feltétlenül, de esetleg jobb lett volna. Az önkormányzat belső vizsgálata szerint a hatóságok felé az azonnali jelzések, illetve az azonnali feljelentés nem történt meg, ezért mulasztás történt. Januárban Ruszkai Zsolt igazgató szüntette meg Becker Zita jogviszonyát. Kérdésünkre annyit írt: a folyamatban lévő vizsgálatokra tekintettel Újpest önkormányzata rea­gál a megkeresésekre.