Terítéken a magyar Pegasus-botrány, meghallgatást tart a PEGA

Az Európai Parlamentnek (EP) a Pegasus-ügyet vizsgáló különbizottsága (PEGA) a hónap közepén meghallgatást tart a magyarországi megfigyelési botrányról néhány érintett részvételével – értesült a Népszava.

Az ülés megelőzi a testület február 20-21. között esedékes budapesti látogatását, amelyről szintén lapunk számolt be először. A delegáció összetételéről még folynak a tárgyalások, de információink szerint tagja lesz Sophie in’t Veld holland liberális EP-képviselő, aki a PEGA jelentését készíti.

A jogállamiság európai helyzetéről készülő friss állásfoglalás-tervezetben - amelyet a tervek szerint ma fognak jóváhagyni az EP állampolgári jogi bizottságában - a képviselők sajnálatukat fejezik ki, hogy “egyes tagállamok hatóságai nem működnek együtt a parlament vizsgálóbizottságával”. Egyúttal aggódnak a demokráciára és az alapvető jogok tiszteletben tartására leselkedő kockázatok miatt, amelyeket a kémprogramok ellenőrizetlen használata jelent.

A határozattervezet megerősíti azt az EP-ben már korábban többséget kapott véleményt, miszerint Magyarország a választási autokrácia hibrid rendszerévé változott. A képviselő-testület egy tavaly szeptemberben elfogadott jelentésben először adott hangot annak a nézetének, hogy az ország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának.

Szintén a magyar (és a lengyel) kormányra vonatkozik az állásfoglalás-tervezetnek az a bekezdése, amelyben a képviselők sürgetik a kormányok minisztereiből álló EU Tanácsot, hogy tegyen ajánlásokat a jogállamiság rendszerszintű megsértése miatt hetes cikkelyes eljárás alá vont két tagállamnak. Mint beszámoltunk róla, az Unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Svédország pusztán véleménycserét vagy legfeljebb meghallgatást tervez az aktuális helyzetről, nem kívánja a folyamatot a következő fázisba léptetni, amely ajánlások elfogadásával jár.

A szavazás előtt álló parlamenti jelentés emellett felszólítja az Európai Bizottságot: célzott finanszírozással támogassa a jogállamiság érvényesüléséért vagy a kiszolgáltatott társadalmi csoportok védelmében eljáró, egyes országokban a kormány részrehajló politikája miatt hátrányt szenvedő civil szervezeteket, és fontolja meg annak a lehetőségét, hogy közvetlenül hozzáférjenek az uniós forrásokhoz. Szorgalmazza azt is, hogy az EU hogy biztosítson megfelelő finanszírozást a független és egész Európára kiterjedő, nemzeti, regionális és helyi minőségi újságírás számára. A parlamenti vélemény egyébként nem köti sem a tagállamokat, sem az uniós intézményeket.