nyomozás;rakétarendszer;Vlagyimir Putyin;maláj utasszállító;kelet-ukrajnai szakadárok;MH17-es járat;

2023-02-08 17:02:00

Erős a gyanú, hogy Vlagyimir Putyin jóváhagyásával került a donyecki szakadárokhoz az a légvédelmi rendszer, amellyel a maláj utasszállítót lelőtték

A nyomozócsoport állítása szerint minden kétséget kizáró bizonyítékot azonban nem sikerült találni, az orosz elnök pedig államfőként büntetlenséget élvez. Egyébként ennyi volt, kimerítettek minden lehetőséget, a vizsgálatot már nem tudják folytatni.

A MH17-es járat néven ismert maláj utasszállító 2014-es lelövésével foglalkozó nemzetközi nyomozócsoport meggyőző bizonyítékot talált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök maga írta alá a döntést, amely lehetővé tette, hogy a kelet-ukrajnai szakadárokhoz jusson az a rakétarendszer, amellyel az utasszállítót lelőtték – közölték szerdán holland ügyészek a Reuters jelentése szerint.

Az MH17-es járatot 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett, Donyecktől nem messze érte rakétatalálat. A lövedék a pilótafülke mellett robbant fel, s a több ezer repesz azonnal megsemmisítette a gépet. A támadásban mindenki, a fedélzeten tartózkodó 298 utas, valamint a személyzet is életét vesztette.

A repülőgépet egy orosz gyártmányú BUK-M1 légvédelmi rendszer rakétája találta el, az ügyészek szerint pedig bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy Vlagyimir Putyin jóváhagyásával kerülhettek a Moszkva által támogatott szakadárokhoz. Nincs azonban arra utaló jel, hogy az orosz elnök rendelte el az utasszállító lelövését.

Oroszország tagadja bármiféle érintettségét az ügyben. Mielőtt az MH17-es járatot lelőtték volna, a szeparatisták dicsekedtek a BUK-okkal, amelyek a repülőgépeket utazómagasságban is képesek kilőni, azóta azonban a szakadár Donyecki és a Luganszki Népköztársaság is tagadja, hogy birtokában lenne vagy lett volna ilyesfajta  légvédelmi rendszer.

A nyomozócsoport kitért arra is, hogy Oroszország „átfogó ellenőrzéssel” bírt a térséget a támadás idején ellenőrző Donyecki Népköztársaság felett. Ezenkívül orosz tisztségviselők közötti telefonbeszélgetésekre hivatkoztak, amelyekből az derült ki, hogy a katonai támogatás nyújtásáról szóló döntés „az elnöké”. „Konkrét információ áll rendelkezésre arról, hogy a szakadárok kérését továbbították az elnökhöz, a kérést pedig teljesítették” – közölték. Hozzátették, azt nem tudni, hogy a kérésben kifejezetten szerepelt-e az említett légvédelmi rendszer. „Bár erős gyanúról van szó, teljes és minden kétséget kizáró bizonyítékot nem sikerült találni” – közölték a nyomozók. Vlagyimir Putyin elnökként egyébként diplomáciai immunitást élvez.

Mark Rutte holland miniszterelnök „keserű csalódásnak” minősítette az elegendő bizonyíték hiányát további eljárások megindításához. Leszögezte azonban, a nyomozócsoport következtetései nem azt jelentik, hogy az igazságszolgáltatási folyamatnak ezzel vége is az ügyben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) januárban közölte, hogy egy másik holland keresetet is tárgyalni fog az üggyel kapcsolatban.

Mint arról a Népszava is beszámolt, egy holland bíróság tavaly három férfit, két oroszt és egy ukránt talált bűnösnek az esetben, és távollétükben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték őket.