Volodimir Zelenszkij brüsszeli látogatásának részleteit bizalmasan kezelik, nem árulták el sem érkezésének idejét, sem pontos programját, erről csak annyi szivárgott ki, hogy az állam- és kormányfői testület mellett, az Európai Parlamentet is felkeresi, ahol beszédet mond.
Volodimir Zelenszkij várhatóan sürgetni fogja a 27 EU-tagországot, hogy nyújtsanak katonai támogatást országának, amely tavasszal újabb orosz offenzívával szembesülhet.
Az ukrán elnök kérni fogja az Oroszország elleni szankciók szigorítását és új korlátozó intézkedések bevezetését is, de erről a csúcson nem fognak dönteni, a 10. szankciós csomag jóváhagyása a háború kirobbanásának első évfordulója, vagyis február 24. körüli időpontban várható.
Minden bizonnyal szóba kerülnek majd Kijev uniós csatlakozásának a kilátásai is. A tagállamok egyetértenek, hogy a többi taggá válni szándékozó országhoz hasonlóan, Ukrajna is érdemei alapján haladhat előre a folyamatban. A résztvevők előreláthatólag kifejezik szándékukat, hogy felelősségre kell vonni a háború felelőseit és fel kell tárni a befagyasztott orosz állami vagyon újjáépítésre történő felhasználásának a lehetőségeit.
A britek az élre lépnek Ukrajna katonai támogatásábanA brüsszeli tanácskozás fontos témája lesz a migráció, mivel a 2015-ös válság után most ismét rekordszámú illegális bevándorló érkezik az EU területére. Az állam- és kormányfők elsősorban a határvédelmi intézkedések megerősítését és a menedékjogra nem jogosultak gyors visszaküldését célzó lépésekről fognak egyezteni, vagyis csupa olyan intézkedésről, amelyben többé-kevésbé egyetértenek. Bővül azon országok tábora, amelyek kérik, hogy az Európai Unió ismerje el a határkerítések létjogosultságát és nyújtson a létrehozásukhoz, fenntartásukhoz pénzügyi támogatást. A pénzt kezelő Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egyelőre elutasítja az országokat elválasztó falak finanszírozását, viszont jelentős logisztikai és infrastrukturális segítséget ígér az illegálisan érkezők feltartóztatására. A küldő országokkal szemben az EU a furkósbot és mézesmadzag politikáját alkalmazná: olyan megállapodásokra törekszik, amelyekben attól tenné függővé a vízumkönnyítést és a segélyezést, hogy az adott állam visszafogadja-e az EUból kiutasított polgárait.
A brüsszeli csúcson azt is megvitatják, hogyan válaszoljanak a tiszta energiára vonatkozó amerikai támogatási rendszerre, amely Európából az Egyesült Államokba szipkázhatja a zöld beruházásokat. Egyes tagállamok újabb uniós hitelfelvételt szorgalmaznak, mások a még fel nem használt közösségi támogatásokat használnák fel, de szó van az állami támogatások bőkezűbb osztogatásáról is.