Orbán-kormány;KSH;belső vizsgálat;adatszivárgás;

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke 2022. szeptember 26-án Budapesten

- Tisztázta magát a KSH, kormányzati körökből továbbítottak embargós gazdasági adatokat jogosulatlan félnek

A hétfői kiskereskedelmi adatokat az előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó címzett titkársága „tévedésből” küldte el a Makronóm Intézetnek – közölte a KSH a belső vizsgálata után. A konkrét titkárságot nem nevezték meg, de jelezték, a szivárogtatónak ezután nem küldenek előzetes adatot.

A KSH részéről az irányadó belső szabályzatnak megfelelő módon történt az adatok előzetes hozzáférésének biztosítása az arra jogosult, hozzáférési nyilatkozattal rendelkező címzetti körnek. A hivatal vezetői és munkatársai nem küldtek embargós adatokat jogosulatlan félnek – közölte a KSH.

A hivatal azt követően indított belső vizsgálatot, hogy – mint arról beszámoltunk – a Portfolióhoz szombaton érkezett egy e-mail, amelyben a Makronóm kommunikációs cége a figyelmükbe ajánlotta az intézet makroelemzési vezetőjének a „friss KSH kiskereskedelmi adatokhoz fűzött szakmai kommentárját”.

A levélben szereplő adatok olyan frissek voltak, hogy a közvélemény és a média még nem is ismerhette volna azokat, hiszen az időnként akár piacmozgató jelleggel bíró számokról legfeljebb a kormány tagjai és a jegybank elnöke szerezhet tudomást a KSH hivatalos publikálása előtti munkanapon. A reggel 8:30-kor megjelenő gyorstájékoztatót a megelőző munkanap délután 17:00 órakor kaphatják meg az érintett állami vezetők, a hírgynökségek és szerkesztőségek pedig aznap 30 perccel korábban. Az előzetes hozzáférés mind az állami szervezetek, mind a sajtó esetében az embargó szabályainak betartásáról szóló nyilatkozathoz kötött, miszerint a hivatalos közzétételt megelőzően az adatok nem hozhatók nyilvánosságra, illetve nem továbbíthatók harmadik személy részére.

A KSH most azt közölte, a vizsgálat megállapította, hogy a hivatalos közlést megelőzően, egy – az adatokhoz előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó, az embargó szabályait elfogadó nyilatkozattal rendelkező – címzett titkársága továbbította a Makronóm Intézet számára a gyorstájékoztató adatait. Az eset az előzetes hozzáférésben részesülő címzett által elismert tévedésből történt – írták.

Hogy ki volt ez a címzett, azt nem nevezték meg a közleményben, de miután csak a jegybank elnöke és a kormány tagjai kaphatják meg az előzetes adatokat, a közlemény alapján e körből szivárogtathatott valaki.

A KSH tájékoztatós és kommunikációs politikája című dokumentumban az embargós tájékoztatásról az alábbiak szerepelnek: „A kormány tagjainak, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghatározott gyorstájékoztatókat juttatunk el a megjelenést megelőző napon 17 órakor, a Budapesti Értéktőzsdén folyó kereskedés folyamatos szakaszának zárása után. Minden érintett olyan témájú gyorstájékoztatót kap meg, amelynek ismerete nélkülözhetetlen a munkájához. Az adott minisztériumon, illetve a Magyar Nemzeti Bankon belül adataink felelős felhasználását szigorú szabályozás biztosítja.”

A KSH jelezte, a tájékoztatási és kommunikációs politikája kimondja, hogy az embargó megsértése maga után vonhatja a KSH által nyújtott előzetes hozzáférés lehetőségének visszavonását. A KSH az embargósértés ügyében a hivatkozott rendelkezéssel összhangban döntött arról, hogy az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét a hivatalos statisztikai adatokhoz azonnali hatállyal visszavonja.

A KSH emellett „annak érdekében, hogy az embargó szabályainak megsértése, illetve az ezáltal potenciálisan okozott károk bekövetkezése elkerülhető legyen” – lerövidíti az előzetes hozzáférés és a közzétételi naptár szerinti nyilvánosságra hozatal között fennálló időtartamot. A gyorstájékoztatókat ezentúl a megjelenés napját megelőző naptári napon 18 órakor juttatja el az előzetes hozzáférésre jogosultak részére.

A KSH egyúttal ismételten nyomatékosan felhívta minden érintett figyelmét az előzetes hozzáférés szabályainak – nyilatkozatban vállalt – betartására, miszerint a gyorstájékoztatók tartalmát tilos a hivatalos közzétételt megelőzően nyilvánosságra hozni, illetve harmadik személy részére továbbítani.

A várakozásokat lényegesen meghaladva januárban 25,7 százalékra emelkedett az infláció, az árak egyetlen hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek, a nyugdíjas-árindex már 27,4 százalék. Ez lehet a drágulás utolsó nagy rúgása, februártól csökkenés jöhet.