2012 óta nem volt ilyen átfogó kiállítása Deim Pálnak, a mostani ráadásul az első, amely a lezárt életművet tekinti át – mondta lapunknak Deim Pál unokája, Deim Réka művészettörténész, a Virág Judit Galériában látható tárlat kurátora. A kiállítást amúgy eredetileg tavaly a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban rendezték meg a művész születésének kilencvenedik évfordulójára, ám azt az energiaválság miatt két hét után bezárták. A Virág Judit Galéria viszont felkereste a szervezőket, így létrejött a mostani tárlat, mely nagyobb térben, az eredetinél jóval több, köz- és magángyűjteményből is érkezett műtárggyal mutatja be az életművet. – A galériában több olyan munka szerepel, melyeket eddig csak egyszer láthatott a nagyközönség, a fiatalabb műkedvelők pedig valószínűleg egyszer sem – mondta Kolozsváry Marianna, a Magyar Nemzeti Galéria főmúzeológusa, aki szintén segített a képek kölcsönzésében.
A gazdag válogatás előnye, hogy a művekből nemcsak Deim pályaíve bontakozik ki, de az egyes munkák és a rajtuk szereplő motívumok is relációba kerülnek egymással. Mindez mutatja, hogy Deim nemcsak következetes, de kísérletezőkedvű alkotó volt, aki folyamatosan alakította, variálta a jelkészletét. A tárlaton látható korai munkák is a későbbi geometrikus ábrázolást előlegezik meg, a képeken feltűnik Deim egyik meghatározó motívuma, az emberre utaló bábualak, valamint a szálkázás, melyek idővel egyre absztraktabbá váltak.
Deim a szakmai tudást a hatvanas években a Képzőművészeti Főiskola mellett a Zuglói Kör nevű csoportban szerezte meg, ahol többek közt Bak Imre és Nádler István társaságában megismerhette azokat művészeti hagyományokat, melyeket a korabeli kultúrpolitika elfojtott. Emellett Barcsay Jenő és Vajda Lajos művészete hatott rá, így idővel kifejlődött a sajátos geometrikus, de figurális elemeket is tartalmazó jelrendszere.
Az életmű másfelől műfaji szempontból is változatos. Deim a festmények mellett készített szitanyomatot, rézkarcot, valamint krómacél, bronz, és aranyozott plasztikákat is. A kiállításon is erről a műfaji sokszínűségről győződhetünk meg, miközben láthatjuk, Deim hogyan emelte át motívumait a síkból a harmadik dimenzióba – a festő megfogalmazása szerint ugyanis térben akart festeni. Noha több kisplasztikát is készített annak reményében, hogy azokból muráliák vagy köztéri szobrok születnek, a korabeli kultúrpolitika erre nem adott neki lehetőséget. Műveivel viszont bemutatkozott a nagyközönség előtt is: 1974-ben a Műcsarnokban, majd 1979-ben Székesfehérváron nyílt egyéni kiállítása.
Noha Deim alkotásai első látásra szigorúnak tűnnek, a geometrikus formák közt feltűnnek az ikonikus bábualakok is, melyek „oldják” a kompozíciókat, miközben emberközpontúvá és olykor drámaivá teszik a műveket. Erre példa a Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére című alkotás, melyen egymás felett fekvő alakokat láthatunk vagy a Kőmíves Kelemenné, mely a falba épített asszony történetét idézi fel, valamint a Golgota, mely a keresztre feszítés jelenetéből indul ki.
A galéria utolsó termeiben Deim összegző szándékú művei kaptak helyet, melyeken az elmúlás, pusztulás toposza is megjelenik. Ilyen a 2006-os Gyász, illetve a fából és gyógyszeres dobozokból készült 2012-es Bevettem című mű, mely szintén Deim bábualakját hozza játékba, és teszi drámaian személyessé.
Infó: Deim Pál: Csendek – Az életmű új rétegei. Virág Judit Galéria (Budapest, V. kerület, Falk Miksa utca 30.). Megtekinthető március 17-ig
Szoborra gyűjtenek
Deim Pál születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából a Ferenczy Múzeumi Centrum idén tavasszal egy köztéri szobor felállítását tervezi Szentendre Város Önkormányzata és a Deim Pál Archívum közreműködésével a Deim Pál téren, így tisztelegve a Szentendrén született művész előtt. A háromszor három méteres szobor az alkotó 1976-os Tájékozódási plasztika című műve alapján valósul meg – a munka szerepel a Virág Judit Galériában látható tárlaton.
A Szentendrére tervezett szobor összköltsége nyolcmillió forint, melynek előteremtése közösségi finanszírozásból történik. A geometrikus mű ötvenhat 1 x 1 méteres zománctáblákból fog állni, melyeknek bárki jelképes tulajdonosává válhat minimum 56 ezer forint hozzájárulás esetén. A szobor létrehozását továbbá egy szitanyomat vásárlásával is támogathatjuk. További részletek a Ferenczy Múzeumi Centrum weboldalán olvashatók.
