atomerőmű;Szijjártó Péter;energetika;Paks 2;Lantos Csaba;

Két évet csúszhat Paks 2 átadása, de erről inkább hallgatnak, Lantos Csaba viszont kikotyoghatta a valós dátumot

Az MSZP frakcióvezetőjének kérdésére az illetékes külgazdasági és külügyminisztérium Paks 2-nek csak az eddig érvényes, 2030-as átadási dátumát erősítette meg, miközben az energiaügyi tárca vezetője január elején már 2032-t említett.

A Paks 2-es beruházás hatályos szerződése 2030-as céldátumot rögzít – közölte Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára annak kapcsán, hogy Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető írásbeli kérdésében felvetette: Lantos Csaba újdonsült energiaügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című, január 8-i műsorában 2032-es átadási dátumot említett. (Bár a tárcavezető nagyon fontosnak nevezte az új blokkok mihamarabbi elkészültét, meglátása szerint „az ilyen atomerőművek hosszan épülnek”).

Az előrejelzés új, mivel az elmúlt évek során Szijjártó Péter visszatérően 2030-as céldátumot említett – rögzíti az ellenzéki képviselő. A honatya felhívja a figyelmet, hogy eddig jellemzően a külgazdasági és külügyminiszter szólalt meg a témában. Tóth Bertalan annak tisztázását kérte, hogy végül is mikor helyeznék üzembe a Paks 2 nevű új atomerőművet, mi okozta néhány hónap alatt a két év további csúszást, illetve mely kormánytagot kell a jövőben az ügy kapcsán keresni.

Magyar Levente a szerződéses céldátum közlésén túl válasz gyanánt csak annyit rögzít: a kormány, valamint a Paks II. megvalósításáért felelős szakemberek azon dolgoznak, hogy a nukleáris biztonsági követelmények maradéktalan betartása mellett a beruházás ütemterv szerint megvalósuljon.

A feltűnő szűkszavúságot egyes megfigyelők a kormánytagok közötti kommunikációs zavar beismeréseként értelmezik. A kabineten belüli munkamegosztás alapján a Paks 2-es „fejlesztés” ügye az önálló energiaügyi minisztérium tavaly decemberi megalapítása ellenére a feladatot a 2022-es kormányváltással átvevő Szijjártó Péternél maradt. Mindazonáltal nehéz elképzelni, hogy az energiaügyi tárca vezetője ne nyilvánulhatna meg az ügyben. Az más kérdés, hogy a jelek szerint – talán a közrádió baráti légköre hatására – a tárcavezető azt a „belső” átadási határidőt árulhatta el, amit az illetékes kormánytag a jelek szerint nem kíván sem közzétenni, sem megerősíteni. Igaz, Magyar Levente nem is cáfolta a társtárcavezető közlését.

Az ügy azért is rendkívül kínos, mert a kormány a Paks 2-es erőmű magyar-orosz államközi szerződésének 2014-es aláírása során még idei, vagyis 2023-as átadást ígért. Azóta folyamatos a csúszás. (Iparági körökben, átadási dátumként, félig viccesen, mindig csak "X+10 évet" emlegetnek.) Bár a kormány ezért kizárólag Brüsszelt bírálja, belső hírek szerint a fő ok, hogy az orosz tervek nem ütik meg a magyar – így az uniós – mércét. Szakértők szerint nem véletlenül hiányzik még mindig a beruházás egészére tavaly kiadott magyar hatósági engedélyből a lényegi elemek telepítési hozzájárulása.

Az átadás tervezett időpontjának tisztázását célzó megkeresésünkre az Energiaügyi Minisztériumtól lapzártánkig nem érkezett válasz.