Orbán Viktor: a NATO nemzetstratégiai kérdés Magyarország számára

A miniszterelnök szerint Finnország és Svédország felvétele nem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára.

Azt hiszem világossá vált számomra, miért nem őrölünk egy malomban Ukrajna ügyében - jelentette ki a miniszterelnök a frakcióvezetők viszontválaszára reagálva az Országgyűlés hétfő délutáni ülésén.

Orbán Viktor megfejtése szerint az ellenzék Ukrajna helyébe képzelik magukat. „Nem az a probléma, hogy Önök nem tesznek különbséget az országok között? Nem arról van szó, hogy Önök egy szintre emelik Ukrajnát Magyarországgal? Szerintem ez a probléma. Nem gondolkodhatnak úgy Ukrajnáról, mint Magyarországról, mert az Ukrajna. Ez meg Magyarország. Nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról” - magyarázta. Kijelentette, tiszteljük, segítjük az ukránokat, mindent megadunk, amit megadhatunk nekik.

Nyomatékosította, „Magyarország az első. Ez a nemzetközi politikában az egyetlen helyes megközelítés. Aki nem ezen az alapon áll, nem nemzeti alapon áll. Aki nem ezen az alapon áll, az internacionalista alapon áll.”

„Arra kérem Önöket, hogy amikor az ukrán-orosz háborúról beszélünk, akkor próbáljuk magyar szemüvegen és magyar nemzeti érdek szempontjából megközelíteni ezt a dolgot, aminek része Kárpátalja is” - fogalmazott. Úgy véli, van két dolog, amiben a baloldal és Magyarország nemzeti oldala között egyetértés van. Az egyik, hogy nem akarunk az orosz fenyegetés árnyékában élni, a másik pedig, hogy kell egy szuverén Ukrajna Oroszország és Magyarország között, amely elég széles és kellően mély ahhoz, hogy biztonságot jelentsen. Majd ismét leszögezte, hogy a békéhez a tűzszüneten keresztül vezet az út. Tóth Bertalan azon felszólalására, miszerint a kormány iránytű nélkül sodródik annyit felelt „bezzeg az MSZP!”. Tordai Bence felszólalásában pedig ténybeli tévedéseket vélt felfedezni. „2022-ben az Európai Unióban a gazdasági növekedés 3,6 százalék volt. Nálunk 4,6. Ezek után recesszióban van a magyar gazdaság?! Az, hogy a negyedéves bontásokban ilyen technikai számokat lehet találni, azt én megértem” - fejtegette.

Kijelentette, hogy amikor minden energia nagy része zöld lesz, akkor nem tudjuk kikapcsolni, még akkor sem tudjuk kikapcsolni teljesen a fosszilis energiaforrásokat, mert az időjárástól függő energiaforrások bizonytalanságot visznek a rendszerbe. „Egész addig, amíg az energiát nem telepátiával szállítják, hanem zsinóron, egész addig ott a feszültségnek állandónak kell lenni akkor is, ha egyébként a szél nem fúj, meg nem süt a nap. És azt a feszültséget fönn kell tartani” - magyarázta. A miniszterelnök szerint mindig kell olyan tartalék kapacitásnak lenni a zöld energia mögött, amely kedvezőtlen időjárás esetére előállítja azt az energiát, amit a „zsinórokon” szállítani lehet. Ezért a zöldenergia bizonyos megközelítésben a legdrágább energia - vélekedett. Az LMP-t „nettó külföldi beruházás-ellenességgel” vádolta meg. Szerinte nem a magyar realitásokból indul ki az a megközelítés, amely minden külföldi beruházásról úgy beszél, mint amire nincsen szüksége Magyarországnak.

A Mi Hazánk Mozgalom felvetésére beszélt Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról is. Arra kérte a pártot, hogy fontolja meg álláspontját. Azt hangoztatta, a NATO nélkül Magyarország katonai biztonsága nem garantálható, s ez még több évtizedig így lesz.

- nyomatékosította.

Azt gondolja, Finnország és Svédország felvétele nem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára, persze, „van miről beszélni velük”. Végezetül pedig mindenkit arra kért, hogy „a szokásos elvárásokat szociális, gazdasági téren, a kormányzat és a gazdaságpolitikával szemben hozzák összhangba a realitásokat.”