„A Fidesz-frakció nevében tájékoztatom Önöket, hogy döntöttünk Finnország NATO-csatlakozásának támogatásáról. Az erről szóló parlamenti szavazást március 27-ére előrehozzuk, azon egységesen igennel fogunk voksolni” - közölte péntek délután közösségi oldalán a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Kocsis Máté jelezte, hogy Svédország ügyében később döntenek. Egyúttal „tisztelettel felhívta” a magyar és nemzetközi szereplők figyelmét, hogy a Magyar Országgyűlés szuverén testület, s egyetlen felettes szerve van: a magyar választópolgárok közössége.
„Ezért semmiféle nyomásgyakorlást nem fogadunk el sem külföldről, sem külföldi megrendelésre dolgozó magyar baloldali politikusoktól, sem NGO-któl, sem a médiától arra vonatkozóan, hogy a parlament mikor, milyen ütemben, milyen ügyeket tárgyaljon, azokról mely napokon szavazzon”.
Hozzátette, minél nagyobb nyomást gyakorolnak egy döntés gyors meghozatalára, az minden esetben annál alaposabb megfontolást igényel. Magyarország kormánya és parlamenti többsége nem dollárbaloldali, hanem szuverenista jobboldali, ezért - kérem - tekintsék ezt az elvet irányadónak a jövőre nézve is” - zárta sorait Kocsis Máté.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Fidesz különféle indokokkal halogatta a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációját. A februári kihelyezett frakcióülésen úgymond „vita” alakult ki a képviselőcsoporton belül, amelynek következtében egy úgynevezett „parlamenti”, de valójában fideszes delegáció ment ki Stockholmba és Helsinkibe „tájékozódási és vitarendezési” célból. Nem verték nagydobra, de egy külön úton követte a küldöttséget Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is.
Látszatvita a Orbán Viktor és a Fidesz-frakció nézeteltérése a svéd-finn NATO-csatlakozásról, a színjáték csak Vlagyimir Putyinnak szólMagyarország mellett Törökország a másik NATO-tagország, amelynek a parlamentje még nem hagyta jóvá a svéd és a finn NATO-csatlakozást. a Fidesz pedig nyilvánvalóan a Recep Tayyip Erdoğan elnök vezette török rezsimnek tesz gesztust a Svédországról szóló döntés halogatásával. Utóbbit támasztja alá, hogy a török elnök ma Ankarában fogadta finn kollégáját, Sauli Niinistőt, aki mellett állva jelezte, hogy Finnország NATO-csatlakozásának a ratifikálásáról megszületett a döntés, Svédország azonban „terroristákat” támogat.
Orbán és Erdoğan jól megbeszélte, hogy nem szabad belesodródni a háborúba Finnország ragaszkodik ahhoz, hogy Svédországgal egy időben csatlakozzon a NATO-hozA török elnök utolsó csatlósa lett a magyar kormányAz ankarai vezetés biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva kezdettől fogva ellenezte a svéd és a finn NATO-csatlakozást, és nyíltan vétóval fenyegetett. Korán-égetésbe torkolló stockholmi tüntetések után a törökök azt is jelezték, aligha fogják támogatni a svédek belépését.
A Kocsis- és az Erdoğan-féle belejelentés után svéd részről Tobias Billström külügyminiszter úgy nyilatkozott, bár készültek halogatásra, már minden feltételt teljesítettek. „A kérdés, nem az, hogy Svédország NATO-tag lesz-e, hanem az, hogy mikor” - fogalmazott a tárcavezető. Mint mondta, felkészültek a most előállt eshetőségre,
„ez azonban a helyzet olyan alakulása, amelyet nem akartunk... katonai integrációnk a NATO-ba, illetve együttműködésünk Finnországgal folytatódik”.
