Érthetetlennek, értelmetlennek és felháborítónak nevezte Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és nagykövet a magyar kormánypárt döntését, hogy márciusban csak Finnország NATO-csatlakozását szavazza meg a magyar parlament, míg Svédországét egyelőre nem.
A volt diplomatát azután kérdeztük erről, hogy Kocsis Máté fideszes frakcióvezető bejelentette, a párt támogatja Finnország NATO-csatlakozásának parlamenti ratifikálását, március 27-én meg is tartják majd, Svédországéról azonban később dönt. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, a halogatásnak semmiféle racionális magyarázata nincs.
Kocsis Máté bejelentette, hogy a Fidesz támogatja Finnország NATO-csatlakozását– Ha komolyan vennénk, hogy ez egyfajta retorzió magyar részről, amiért kritizálták a politikáját, úgy
ez azért nem érthető, mivel a Finnországban és Svédországban ilyen kritikát a sajtó fogalmazott meg – nemcsak Magyarországgal szemben -, míg például a svéd kormány nem
– mondta a volt diplomata. Ugyanakkor Svédországgal Magyarországnak nagyon intenzív gazdasági kapcsolatai vannak – elég csak a Svédországtól lízingelt magyar vadászgépekre, a Gripenekre gondolni –, sokkal intenzívebbek és jelentősebbek mint a keleti nyitás kapcsán sűrűn emlegetett Kínával. Végül Svédországban jelenleg egy jobbközép kormány van, ami elviekben ideológiailag közelebb állna a magyar kormányerőhöz – emlékeztetett .
„A svéd kritikák nem fognak elhallgatni” – Tiszteletet kért Stockholmban a Fidesz, de nem sokat ígérnek nekiFelvetésünkre Jeszenszky Géza úgy vélte, az Orbán-kormány és a vele látszatvitát folytató Fidesz nem Vlagyimir Putyinhoz igazodik ezzel. – Vlagyimir Putyin nagyon jó tudja, hogy valójában nem Magyarországtól függ Svédország NATO-tagsága. Svédország ugyanis NATO-tagság nélkül is de facto tagja lehet egy védelmi koalíciónak.
Látszatvita a Orbán Viktor és a Fidesz-frakció nézeteltérése a svéd-finn NATO-csatlakozásról, a színjáték csak Vlagyimir Putyinnak szólAmi a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan által hangoztatott kifogásokat illeti, miszerint Svédország „terroristáknak” biztosítana védelmet Jeszenszky Géza úgy fogalmazott, hogy ez egészen biztosan nem igaz. – Svédországban nagyon is megnézik, hogy ki kaphat menedékjogot. Valójában Svédországban minden bizonnyal olyan olyan kurd személyek vannak, akik az Erdoğan-rezsim alatt alaposan megnyirbált kurd kisebbségi jogokért küzdenek. – Ha az Orbán-kormány a nemzeti kisebbségek ügye mellett elkötelezett, úgy elvileg a kurdok ügyével is azonosulnia kellene. Ha már Orbán Viktor olyan jó viszonyban van a török elnökkel, meggyőzhetné, hogy a nemzeti kisebbségekkel jól kell bánni, és nem rászorítani arra, hogy kénytelen legyenek különféle módokon ellenállni – pendítette meg a volt diplomata.
A török elnök utolsó csatlósa lett a magyar kormány