Nyomatékosan kérjük, hogy az Országgyűlés haladéktalanul ratifikálja védelmi szövetségünk, a NATO kibővítését Svédországgal és Finnországgal. Késlekedésnek nincs helye és indoka, a két belépő ország erősíti a védelmi szövetséget, amelynek tagja vagyunk és fokozza annak európai jellegét - írta nyílt levelében a korábbi kormánytagokat, országgyűlési képviselőket, tudományos és művészeti szereplőket tömörítő V21 csoport.
Mint írták, levelüket a sokakban egyre növekvő aggodalom fényében fogalmazták meg, emlékeztetve, hogy a hidegháború egyes drámai szakaszai óta nem volt akkora veszélyben Európa, mint most. „Minden politikai konfliktus okai szerteágazóak, de a háborúnak az a felelőse, aki elkezdi. Az orosz-ukrán háború egyetlen felelőse Putyin elnök és az orosz birodalmi terjeszkedés, célja a volt Szovjetunió és az egykori szovjet blokk legalább részbeni helyreállítása” - jelezték.
A szervezet azt követeli, hogy az Orbán-kormány adjon ki állásfoglalást az orosz agresszor megnevezéséről és csatlakozzon a nyugati szövetségesekhez, amelyek azt követelik Oroszországtól, hogy vonuljon vissza az ukrán határok mögé. Azt is követelték, hogy a kormány irányítása alatt álló médiumok felhagynak az orosz propaganda kritikátlan terjesztésével. A csoport azzal is érvelt, hogy „egy azonnali tűzszünet orosz ellenőrzés alatt hagyná Ukrajna területének egy ötödét és súlyosan sértené az ország területi épségét, amit 1994-ben az Orosz Föderáció is garantált. A jelenlegi frontvonalon kialakult helyzet elfogadása a nemzetközi jog, konkrétan az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének következmények nélküli fölrúgása lenne, világméretekben bátorítva az erősebb hatalmak agresszióját.”
A szervezet szerint jelenlegi orosz-ukrán front rögzülése és nemzetközi határrá válása nem garantálná a békét, éppen ellenkezőleg: más térségekben is háborús konfliktus bontakozhat ki, ennek példájaként Tajvan helyzetére utaltak, amelyet Kína gyakorlatilag szünet nélkül fenyeget támadással. Egy újabb hidegháború következtében pedig háttérbe szorulna az emberiséget fenyegető más veszélyek - mint például a klímaváltozás, vagy a terrorizmus - iránti figyelem, tették hozzá.
A V21 csoport úgy fogalmazott, ebben a feszült helyzetben a magyar külpolitika is mérlegre kerül, márpedig hazánk békéjét, fejlődését és jólétét kizárólag szövetségi rendszerünk egysége és szilárdsága biztosíthatja. Az Orbán-kormány külpolitikája azonban elszigeteli Magyarországot, saját szövetségeseinkkel fordít szembe - figyelmeztettek, hozzátéve, ezért alapvető fordulatra van szükség a külpolitikában, ki kell békülni az Európai Unió és a NATO tagállamaival. „Nem szabad hazánkat kiszolgáltatni keleti autokratikus hatalmak befolyásának. Az orosz technológiára és fűtőanyagra épülő új atomreaktor, az energiaigényes akkumulátorgyártáshoz szükséges gázerőművek csak növelnék függőségünket, márpedig éppen ennek a csökkentése nemzetbiztonsági érdekünk. A Kínával, a demokratikus világ elsőszámú riválisával növelni kívánt együttműködés gazdaságilag kétséges előnyökkel jár, politikailag pedig inkább káros” - írták, ezért arra kérték az Országgyűlést, hogy a szavazás alkalmával vegyék figyelembe a kérdés tágabb összefüggéseit is.
Az aláírók:
Balázs Péter közgazdász, egyetemi tanár, EU-biztos (2004), külügyminiszter (2009–2010)
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, ipari és kereskedelmi miniszter (1990–1991), a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1991–1994)
Andor László közgazdász, egyetemi docens, EU-biztos (2010–2014)
Bárándy Péter ügyvéd, igazságügyi miniszter (2002–2004)
Bozóki András politológus, egyetemi tanár, kulturális miniszter (2005–2006)
Érsek Ákos közlekedési közgazdász, jogász, MÁV kormányzati kapcsolatok igazgató (2005–2006)
Göncz Kinga orvos, pszichiáter, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter (2004–2006), külügyminiszter (2006–2009)
Hegyesiné Orsós Éva tanár, népművelő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke (1995–1998), szociális és családügyi helyettes államtitkár (2002–2003)
Herczog László közgazdász, szociális és munkaügyi miniszter (2009–2010)
Holoda Attila olajmérnök, közgazdász, energiaügyi helyettes államtitkár (2012)
Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, külügyminiszter (1990–1994)
Kajdi József jogász, államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője (1990–1994)
Nagy Zoltán közgazdász, pénzügyminisztériumi államtitkár (1992–1994), a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (1998–2010)
Pusztai Erzsébet orvos, népjóléti államtitkár (1992–1994), egészségügyi államtitkár (1998–2000)
Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági államtitkár (1991–1994)
Székely Tamás orvos, egészségügyi miniszter (2008–2010)
Bojár Gábor vállalkozó, üzletember
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár
Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár
Gulyás Balázs publicista, a Gulyáságyú Média alapítója
Herman János diplomata, külpolitikai kormányszóvivő, (1992–1994), a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára (1998–2000), nagykövet a NATO-nál (2000–2005), az Európai Unió nagykövete Norvégiában (2009–2013) és Georgiában (2014–2018)
Kalmár Béla médiainformatikus, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) ügyvivője (1988–1990), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyvivője és alelnöke (1990–1994), a Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke (1998–2000), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság igazgatója (2006–2010)
Király Miklós jogász, egyetemi tanár
Márton András Jászai-díjas színművész, főkonzul (1991–1995), a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója (2001–2005)
Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, oktatási miniszter (2001-2002), az MTA elnöke (2008–2014)
Szakolczai György közgazdász, egyetemi tanár
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, külügyi államtitkár (1994–1997)
Zalatnay István teológus, filozófus, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese (1990–1994)
Tóth András orvos, diplomata, nagykövet (Kenya, Dánia)
Zachár Zsófia irodalomtörténész, a Hungarian Quarterly szerkesztője, majd főszerkesztője (1990–2012)
