Orbán-kormány;Magyarország;Svédország;NATO-csatlakozás;időhúzás;

A svéd baloldalnak kedvez a Fidesz az időhúzással a NATO-csatlakozás ügyében

A konzervatív stockholmi kormányt gyengíti, az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot pedig erősíti a magyar vezetés azzal, hogy halogatja Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját - állapította meg Sara Svensson svéd politológus, a Halmstadti Egyetem adjuktusa.

A szakértő lapunknak kifejtette: az Ulf Kristersson vezette kabinet bizakodónak mutatkozik, hogy nyárra lezárul a vita és azt a képet akarják közvetíteni, hogy jóhiszeműen együttműködnek Magyarországgal, de a legutóbbi parlamenti ülésen egyes ellenzéki képviselők kételyeiket fejezték ki, hogy ilyen gyorsan és egyszerűen megoldást lehet találni a helyzetre. Sara Svensson hozzátette, téma lett a svéd közbeszédben, hogy a jobboldali kormányártok - a Mérsékelt Párt és a Kereszténydemokraták - korábban milyen keményen léptek fel a Fidesszel szemben az Európai Néppárton (EPP) belül. Ehhez Orbán Balázs, a miniszterelnöki politikai igazgatója napokban tett - a svéd sajtó által is átvett - nyilatkozatai is hozzájárultak, amelyben svéd kormánypárti politikusok fejére olvasta a korábbi Orbán-kormánnyal szemben kritikus kijelentéseiket. Súlyos presztízsveszteséget jelentene a Kristersson-kormánynak, ha ezeken úszna el a svéd NATO-tagság, bár erre kicsi az esély – tette hozzá Sara Svensson.

– A szociáldemokraták azonban nem tudják teljes mértékben kihasználni a helyzetet, hiszen ők is támogatják a NATO-csatlakozást, és nem áll érdekükben, hogy túl erősen bíráljál a kormányt, mivel ettől Svédország kevésbé tűnne egységesnek a külvilág előtt - mutatott rá Sara Svensson.

A magyar parlament hétfő este jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozását – csaknem 10 hónappal azután, hogy tavaly július közepén a magyar kormány benyújtotta a parlamentnek a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatásáról szóló javaslatot. A javaslat végül 182 igen és 6 nem szavazattal ment át (utóbbiakat a Mi Hazánk politikusai adták le). Most viszont csak a finnekről szavaztak, utolsó előttiként a NATO tagállamai közül, miután a török mintát követve az Orbán-kormány is szétválasztotta a két skandináv ország csatlakozásának jóváhagyását.

A tegnapi parlamenti ülésnapon még a szavazás előtt több ellenzéki politikus is felhívta a figyelmet arra, hogy a kezdettől együtt kezelt finn és svéd csatlakozás ügyét a kormányzat, illetve a Fidesz–KDNP szétválasztotta, és a svéd csatlakozás ratifikációja továbbra is kérdéses, nincs konkrét időpontja. Ezt válaszában megerősítette Menczer Tamás külügyi államtitkár is, aki próbálta megindokolni immár sokadszor, hogy miért vonakodnak egyelőre megszavazni a svéd csatlakozást. Mint mondta, az egészet a svédek kezdték azzal, hogy "hazudoztak" és rágalmazták a kormányt.