Maradhatnak a szakrendelők az önkormányzatoknál, már csak az a kérdés, mi lesz a működésre adott pénzzel

A kormány nem veszi el a szakrendelőket azoktól a településektől, amelyek megtartanák – tájékoztatta Érd önkormányzatát Aradszki András, Pest vármegye 1. választókörzetének kormánypárti országgyűlési képviselője.

A KDNP frakcióvezető-helyettese, a törvényalkotási bizottság tagja Érd független polgármesterének, Csőzik Lászlónak a kérdésére járt utána az ügynek, miután az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) két hete levélben tudakolta meg az ország településeitől, hogy átadnák-e szakrendelőiket az államnak. A központi kórházfenntartó egyébként már január óta gyűjti a 136 nem állami tulajdonban lévő járóbeteg ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait.

A fővárosi kerületek egymás után mondtak nemet a kérdésre és a múlt héten a Fővárosi Közgyűlés is megerősítette korábbi döntését, miszerint továbbra is a fővárosi önkormányzat fenntartásában működjenek legalább a jelenlegi központi költségvetési támogatás megtartásával a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei által működtett járóbeteg-szakellátások. A főváros jelenleg két ilyet üzemeltet a hajléktalan-ellátás részeként: a nőgyógyászatot és pszichiátriát, szoros kapcsolatban a hajléktalan-ellátás többi intézményével. A főpolgármester előterjesztése szerint a két szakellátás államosítása szakmailag, az érzékeny ellátotti célcsoport biztonságos, személyre szabott egészségügyi ellátása érdekében nem támogatandó.

Érd polgármestere szerint az önkormányzatok szinte kivétel nélkül köszönték, de nem kértek az kormány ajánlatából.

– hangsúlyozta Csőzik, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnökségi tagja. aki úgy véli, hogy a települések az államnál sokkal rugalmasabban és gyorsabban tudnak reagálni a változásokra. Érden például önkormányzati forrásból fizetik mostantól a laboratóriumok második műszakját, így akadályozva meg, a várólisták kialakulását.

A Népszava korábban elsőként számolt be arról, hogy két tűz közé szorultak a szakrendelők: néhány hete megsokszorozódtak a vizsgálatokat kérő beutalók, miközben a labormintákat elemző cégek árat emeltek. A finanszírozó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) viszont havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, ezért a szolgáltatók sorba állítják a laborba érkezőket. Ez pedig hosszú várólistákat, illetve tömegjeleneteket eredményezett a szakrendelőkben.

Csőzik nagyon bízik abban, hogy Aradszki András hírei valósnak bizonyulnak, bár erre egyelőre nem kaptak hivatalos megerősítést. „Másrészt a szakrendelők megtartásához arra is szükség van, hogy a finanszírozási feltételek ne romoljanak tovább, hiszen az önkormányzatok többsége már most is saját zsebből pótolja ki az állami forrásokat ahhoz, hogy a szakrendelők megfelelő módon láthassák el a betegeket.

– hangsúlyozta a független városvezető.

„Az Országgyűlés a múlt héten módosította az idei költségvetést, de ahogy az elfogadás előtt, úgy most sem kérdezték meg erről az önkormányzatokat. A 2200 milliárdos költségvetésű szektor így idén 600 milliárd állami támogatást kap, amelyből azonban semmi nem marad, ha levonjuk belőle a települések által fizetendő szolidaritási adót. Az önkormányzatok nettó befizetőkké váltak, miközben az energiaárak kompenzálására létrehozott és most négyszeresére emelt összegű rezsivédelmi alapból egyetlen fillért sem kapnak” – mondta el Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke, a társaság hétfői ülése utáni sajtótájékoztatón.

– jelentette ki Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Az Európai Parlament május közepén Budapestre érkező delegációjának a főváros megmutatná például az M3-as metrót, amelynek felújításához 173 milliárdot adott az unió. Karácsony, a MÖSZ társelnökeként fontosnak tartaná, ha meggyőzhetnék az uniós tárgyalókat, hogy az önkormányzatok hatékonyabban és tisztábban költik el a megítélt közös forrásokat az Orbán-kormánynál.

A Népszava kérdésére a MÖSZ vezetői nem tudtak pontos választ adni arra, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus Magyarországnak járó forrásaiból az idei első negyedév végéig folyósított 23 milliárd euróból, ami a teljes keret 86 százalékának felel meg, mennyi jutott ellenzéki, független vezetésű településeknek. Csőzik viszont hozott két példát az elosztásra: Érd alig 4,5 milliárdot kapott, ami lakosságarányosan jóval kevesebb, mint a fideszes vezetésű városok jussa a TOP Plusz programokból, de a sokkal népesebb Szeged sem járt sokkal jobban a maga 8 milliárdjával, holott a Budapestről való leválás után a Pest megyei települések abban bíztak, hogy valóságos pénzeső hullik majd rájuk ebben az uniós ciklusban. Nem így történt. A pénzosztás aránytalanságára vonatkozó kritikát Navracsics Tibor a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter is jogosnak találta, de azóta se korrigálták.