Nem akarunk keresztes hadjáratot indítani – jelentette ki kérdésünkre Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke és parlamenti képviselője.
A szélsőjobboldali párt – mint arról írtunk – megtámadta a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezést, mások esetében viszont nem készül hasonló akcióra.
Pedig, bármilyen meghökkentően hangzik is, ha szigorúan csak a jogszabály szövegét nézzük, akkor elméletileg az ötvenhatos forradalom mártír miniszterelnökéről, az 1958-ban kivégzett Nagy Imréről se lenne szabad utcát, teret elnevezni.
Az önkormányzati törvény ugyanis csak annyit rögzít, hogy közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki részt vett „a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában”. Nagy Imre az életét áldozta a magyar forradalomért és szabadságért, de a Rákosi-korszakban – egyebek között – begyűjtési miniszter is volt.
Budapesten és több nagyvárosban is közterület viseli Nagy Imre nevét. Újpesten például az önkormányzati testület 2021 novemberében 14 igen szavazattal, 3 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló előterjesztést – tájékoztatta Trippon Norbert alpolgármester a Népszavát.
Cáfol az MTA, a fideszes Sára Botond állításával ellentétben nem adott ki állásfoglalást a Horn Gyula sétány ügyébenMSZP: El a kezekkel Horn Gyulától!Nem engednek a főispánnak, marad a Horn Gyula sétányA fővárosi közgyűlés 2022 januárjában hasonlóképpen döntött. A fővárosi képviselők elsöprő többséggel, „kérdés, hozzászólás vagy kifogás nélkül” 30 igen szavazattal, 0 nem szavazat és 0 tartózkodás mellett (3 képviselő nem szavazott) támogatták, hogy Újpesten közterületet nevezzenek el Nagy Imréről. „Az azóta eltelt időszakban Újpest önkormányzatához biztosan nem, de tudomásunk szerint a fővárosi önkormányzathoz sem érkezett olyan irányú jelzés a fővárosi kormányhivatal részéről, mint amilyen a Horn Gyula sétány esetében merült fel” – közölte Trippon Norbert. Egyébiránt – tette hozzá – a kormánypárti vezetésű V. kerületben, a Jászai Mari téren áll Nagy Imre szobra, már csak ezért is meglepő lenne, ha kifogás érné az újpesti testület és a fővárosi közgyűlés döntését.
Novák Előd lapunknak elmondta, több olyan személyt tud említeni, aki szerinte névadási tilalom alá esik: közöttük van Nagy Imre is. A Mi Hazánk számára azonban az volt a legfontosabb, hogy a Horn Gyuláról elnevezett sétány ellen fellépjen.
Más közterületek nevének megváltoztatása helyett a párt inkább annak örülne, ha Horthy Miklós kormányzóról is elneveznének utcát vagy teret. Novák Előd azt állította, kétség sem fér ahhoz, hogy Horthy Miklós esetében nincs törvényi kizáró ok.
A magunk részéről nem vagyunk ebben annyira biztosak. Az alaptörvény értelmében Magyarország 1944. március 19-én, a német megszállással elveszítette állami önrendelkezését. Horthy Miklós viszont a helyén maradt, kormányzó volt akkor is, amikor a vidéki zsidóságot gettóba zárták és tömegesen deportálták.
Ha kétség merül fel, hogy egy adott személyről elnevezhető-e közterület, akkor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását lehet kérni. Az MTA okozhat még meglepetéseket. Stromfeld Aurélról például korábban kinyilvánította: „Kétségtelenül aktívan részt vett a Tanácsköztársaság, tehát egy önkényuralmi rendszer fenntartásában, de kiemelkedő katonai teljesítménye nem az önkényuralmi politikai rendszer kiépítését, hanem a haza védelmét szolgálta, így róla közterület elnevezhető.”
