Kúria;ítélet;Belügyminisztérium;fogyatékossággal élők;támogatott lakhatású ház;

Kimondta a Kúria, az állam mégsem köteles támogatott lakhatást biztosítani Budapesten a halmozott fogyatékossággal élőknek

Hiába született tavaly ezzel ellentétes jogerős ítélet, a Belügyminisztérium a Kúriához fordult. A családok jogi tanácsra a korábban – családonként – megítélt tízmillió forintos sérelemdíjat sem vették fel, mint sajnos kiderült, helyesen, ugyanis a mostani ítélet következtében vissza kellene fizetniük.

Mégsem köteles az állam támogatott lakhatást biztosítani Budapesten azoknak a halmozott fogyatékossággal élő embereknek, akikről jelenleg idősödő szüleik gondoskodnak – ekképp döntött a Kúria az rtl.hu beszámolója szerint.

Mint arról a Népszava is beszámolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be tavaly augusztusban a Kúriához, miután a hat, halmozottan fogyatékos gyereküket otthon ápoló család áprilisban másodfokon is nyert az állam ellen egy 2017-ben indított eljárás keretében.

A pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) indította az édesanyák és már felnőttkorú, 30-50 éves gyermekeik képviseletében. Boros Ilona, a civil szervezet jogásza korábban elmondta, a szülők szerették volna, hogy az évtizedek óta tartó otthonápolás után segítséget kapjanak, és az éjjel-nappal gondozást, ápolást igénylő, súlyosan és halmozottan fogyatékos felnőtt gyerekeik beköltözhessenek egy kis létszámú, úgynevezett támogatott otthonba. Az állam felajánlott ugyan elhelyezést, de csak a határ menti, fővárostól 200-300 kilométerre lévő, régi kastélyokból átalakított, több száz fős tömegintézetek egyikében. Ezeket meg is nézték a szülők, de amit ott tapasztaltak, az traumatizálta őket – fogalmazott Boros hozzátéve: „Szedált emberek vegetáltak a nagyipari léptékű intézményi keretek között. A szülők kijelentették, amíg ők élnek, a gyerekük biztosan nem kerül ilyen helyre”.

Ám hiába a tavalyi jogerős ítélet, a Belügyminisztérium a Kúriához fordult, amely kimondta, az államtól nem lehet kikényszeríteni a segítséget, még akkor sem, ha törvényben meghatározott feladatát mulasztja el. Azt mondták, hogy valóban jár ezeknek a családoknak és minden, fogyatékkal élő embernek támogatott lakhatás Budapesten, valóban nincsen egy darab férőhely sem a fővárosban, sem az országban, de „ennek létrehozását polgári peres úton nem lehet kikényszeríteni az állami szervek ellen”.

„Ez a döntés nem jelenti ugyanakkor az eljáró bírók részéről a felperesekkel az együttérzés hiányát” – hangzott el az ítélethirdetésen. Boros azonban teljesen abszurdnak tartotta, hogy „a Kúria ugyan együttérez a családokkal, de mégsem kötelezi az államot a feladatai végrehajtására”.

A családok a TASZ tanácsra a korábban – családonként – megítélt tízmillió forintos sérelemdíjat sem vették fel, mint sajnos kiderült, helyesen, ugyanis a mostani ítélet következtében vissza kellene fizetniük.

A hat pereskedő anya egyike az idén 40 éves fiát több mint 30 éve egyedül nevelő Schilling Magdolna.

„A lelkem romokban van”

– mondta megtörten az ítélet után.

Az édesanya összetört. Tavaly ilyenkor még azt hitte, hogy a fia méltó körülmények között élhet majd akkor is, ha ő már nem tud gondoskodni róla. Most azt mondja, a Kúria döntése mindent lenullázott – írták.

„Mennyi ideje van az embernek hátra? Hogy fogom bírni? Most is minden nap egy kínlódás, hogy az ember talpon tudjon maradni, tudja csinálni. A lelke az valahogy vigye tovább, a szíve, a lelke" - mondta.

A családok remélik, hogy

a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítványnál összegyűjthetnek annyi pénzt, amennyiből az állam helyett ők maguk felépíthetik a kis létszámú otthonokat, és biztosíthatják gyermekeik ellátását.

A Belügyminisztérium később azt közölte az RTL Híradóval, folyamatban van egy 25 milliárd forintos keretösszegű pályázat értékelése, amely „a támogatott lakhatás kialakítását szolgálja”.