Eldőlt, hogy Paks 1 üzemidejét két évtizeddel, 2050-ig megtoldaná a kormány

Paks 2-nek bizonytalan a jövője, és jelentős fordulat az energiapolitikában, hogy a területért felelős miniszter szerint szükség van az eddig ellenzett szélerőművekre.

Húszéves élettartam-hosszabbítás a cél, ennek valószínűleg nem lesz nukleáris biztonsági akadálya – jelentette ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Mathias Corvinus Collegium eseménysorozatán tartott minapi előadásában a mostanában csak Paks 1-ként emlegetett paksi atomerőműről. A hvg.hu tudósítása szerint a paksi blokkok jelen állás szerint a 2030-as években érnének az egyszer már már meghosszabbított élettartamuk végére, egy 20 éves hosszabbítás azt jelentené, hogy az 1980-as években termelésbe állt egységek 70 éves korukban mennének nyugdíjba. A Népszava még február elején írt arról, hogy Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető írásbeli kérdésére Steiner Attila, az energiaügyi tárca energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára megkerülte a választ az üzemidő-hosszabbításról.

Ugyan a miniszter szavai szerint a kormány a paksi bővítés folytatása mellett is elkötelezett, azt elismerte, hogy itt vannak nehézségek. Utóbbit jelezte, hogy bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szinte minden megszólalásában egyszer megemlíti, hogy meg fog épülni Paks 2 a Roszatom kivitelezésében, húsvét után rögtön Moszkvába repült, hogy sietve – a technológiai helyzet változására és az orosz-ukrán háború miatt kivetett szankciókra hivatkozva – a magyar kormány által kért, az egyelőre titkos szerződésmódosításokról tárgyaljon.

Lantos Csaba ugyanakkor beszélt az úgynevezett ki, moduláris reaktorok technológiájának fejlesztéséről, amely irányt a környező országok erősen érdeklődnek, tehát részben ezek is új alternatívát jelenthetnek a magyar energiapolitikában. Mindeközben, mint mondta, a mátrai széntüzelésű erőmű áramtermelésére szükség van, amíg meg nem épülnek a tervezett nagy, kombinált ciklusú gázerőművek, amelyeket mindeddig működtetnének, amíg ország energiaigénye karbonmentes forrásokból el nem látható. Jelentős fordulatot jelez az eddigiekhez képest, hogy az energiaügyi miniszter kijelentette, hogy „szélerőművekre is szükség van. A Fidesz-kormány ugyanis a szélerőművek építését egy évtizede ellehetetlenítette.

– A kormány ezen túl minden karbonmentes technológiában gondolkozik a geotermikus energiától a biogázon át a biomasszáig. Ahhoz, hogy az EU 2050-re karbonsemleges legyen, jelentős fejlesztésekre van szükség a tárolástechnikában is – hangsúlyozta Lantos Csaba, ugyanakkor a kormánytagoktól szinte kötelezően elvárt mantraként felmondta, hogy „Magyarország számára földrajzi elhelyezkedése és a létező infrastruktúrák miatt egyelőre nem opció az orosz energiáról való leválás, különösen, ami a kőolajat illeti”. Megjegyezte még, hogy szerinte a földgázkereskedelemben Magyarország előtt hatalmas lehetőség áll, kialakulóban van egy észak-déli folyosó, és további gázvezetékes kapcsolatok kiépítése is szükséges.