Az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó megállapodás meghosszabbítását kérte António Guterres ENSZ-főtitkár Vlagyimir Putyin orosz elnöktől – közölte Farhan Haq ENSZ-szóvivőhelyettes a Reuters hírügynökség jelentése szerint.
A beszámoló szerint Guterres az egyezmény kibővítésével és javításával kapcsolatos javaslatait egy levélben vázolta fel, amelyet Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek adott oda találkozójuk során. Lavrov jelenleg New Yorkban van, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői és keddi üléseit vezeti, tekintve, hogy április 1-től Oroszország tölti be a BT elnökségét (amelyet május 1-től Svájc vesz át).
Nem április 1-i vicc, ez valóság: Oroszország veszi át az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökségétAz orosz diplomácia vezetője azonban nem válaszolt a sajtó kérdéseire a Guterresszel tartott 90 perces találkozó előtt és után sem. Haq elmondta, a világszervezet főtitkára figyelembe veszi Oroszországnak a gabona- és műtrágyaexportjával kapcsolatos aggályait.
Mint arról a Népszava is beszámolt, Lavrov április elején arról beszélt, kútba eshet a megállapodás, ha nem hárítják el az orosz gabona- és műtrágyaexportot akadályozó tényezőket (magyarul, ha nem oldanak fel bizonyos szankciókat).
Szergej Lavrov szerint kútba eshet a gabonamegállapodás, ha nem hárítják el az orosz gabona- és műtrágyaexport akadályaitHaq közlése szerint Guterres a levélben részletes beszámolót készített az e tekintetben elért előrelépésről, és megerősítette az ENSZ elkötelezettségét, hogy továbbra is érdemben foglalkozzon a fennmaradó kérdésekkel.
Az orosz tárcavezető a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint annyit mondott, hogy Moszkva megvizsgálja a levelet. „A főtitkár azokat az erőfeszítéseket említi, amelyeket az egyezmény orosz részének maximális előmozdítása érdekében tesz. Eddig azonban előrelépés, őszintén szólva, nem igazán észlelhető” – idézte Lavrovot a TASZSZ.
Haq állítása szerint a levél figyelembe veszi a felek által megfogalmazott álláspontokat és a globális élelmiszer-ellátási bizonytalanság jelentette kockázatokat. Hozzátette, hasonló leveleket juttattak el Ukrajnának és Törökországnak (amely az ENSZ-szel együtt közvetített a megállapodás létrejötte érdekében).
Bár a Nyugat nem léptetett életbe az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportot sújtó szankciókat, Oroszország már többször is jelezte, hogy feltételekhez köti a 120 naponta meghosszabbítandó megállapodást,
egyúttal közölte, a márciusi hosszabbítás részéről mindössze 60 napra szól. Moszkva egyebek között követeli, hogy a Nyugat tegye lehetővé az Orosz Mezőgazdasági Bank (Roszszelhozbank) visszavételét a (nemzetközi bankközi forgalmat biztosító) SWIFT-rendszerbe. Követelik továbbá, hogy tegyék lehetővé ismét a mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállítását, oldják fel a biztosítási és viszontbiztosítási korlátozásokat, tegyék lehetővé a kikötőkhöz való hozzáférést, indítsák újra az oroszországi Toljatti és Odessza közötti ammóniavezetéket, továbbá oldják fel az élelmiszer- és műtrágyaexportban érintett orosz cégek számláit és eszközeit.
Annak érdekében, hogy Moszkva tartsa magát az egyezményhez, egy másik, hároméves megállapodás is született, amelyben a világszervezet beleegyezett abba, hogy segít az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport előmozdítása érdekében. Guterres egy hétfői BT-ülésen pedig sürgette a feleket, hogy érjenek el további megállapodásokat ezzel kapcsolatban.
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter hétfőn arról beszélt, Antonio Guterres olyan javaslatot tett, amelynek értelmében török bankok segíthetnének Oroszországnak fizetések feldolgozásában, Törökország azonban biztosítékot akar arra vonatkozóan, hogy bankjai nem esnének szankciók hatálya alá. A tárcavezető a TV 100 nevű török csatornának azonban azt mondta, a török bankszövetség már dolgozik egy lehetséges formula kidolgozásán.
Csang Csün kínai ENSZ-nagykövet újságíróknak azt mondta, Peking szeretné, ha az ukrajnai gabonaalku továbbra is életben maradna. – Természetesen ez az egész világ számára hasznos – mondta. Az egyezmény értelmében a legtöbb ukrán gabona az Oroszország stratégiai partnerének számító Kínába áramlik.
Mint arról lapunk is beszámolt, Ukrajna és Oroszország júliusban, az ENSZ és Törökország közvetítésével állapodott meg az ukrajnai gabonaexport újraindításáról, miután Oroszország blokád alá vonta az ukrajnai kikötőket. A megállapodás lehetővé tette, hogy az ukrán gabona ismét kijusson a világpiacra, a cél pedig az volt, hogy visszaállítsák az invázió február 24-i kezdete előtti szintet, amikor is havonta 5 millió tonna szállítmány hagyta el Ukrajnát. Az ENSZ szerint mire a megállapodást július 22-én aláírták, mintegy 47 millió embert sújtott „akut éhínség”. Az egyezmény ötlete egyébként már az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdetét megelőzően is megvolt az ENSZ-nél.
Az oroszok fegyverként használják a gabonát is, óriási a tétFenyegetőzött, ukránul üzent Dmitrij Medvegyev a nyugat-európai országoknak