- Versösvény tizenhét állomással

Az oktatásban kiválóan alkalmazható, a verskedvelők számára pedig igazi kuriózum a Tilos az Á könyvek gondozásában idén megjelent Viszek egy szívet – Egymásra felelő versek című antológia. A Győri Hanna által szerkesztett kötet az első magyar nyelven író költőtől, Balassi Bálinttól elindulva hatalmas versösvényt jár be egészen a kortársakig, de a mennyiség mégis befogadható. A szerkesztő nem titkolta, hogy a kötet pedagógiai célokra is használható, összeállításában Vinczellér Katalin magyartanár segítségét kérte, a Viszek egy szívet elsősorban a középiskolásokra és a középiskolai tanárokra koncentrál, a tananyagot követi. A könyv irodalmi kánonunk klasszikus, tankönyvi verseit sorakoztatja föl kronológiai sorrendben, melyekre újabb, modern, olykor kortárs párjaik felelnek.

Mi köze Csokonainak a pisztáciához és az összebújós filmnézéshez? – teljesen jogos a kérdés és a válasz az, hogy nagyon is sok, ha Varró Dániel szemével nézzük, voltaképp rengeteg. A boldogság című költeményében Csokonai Vitéz Mihály Lillájával ül együtt egy nyári estén a lugasban, Varró Dániel Boldogságában viszont pisztáciaevés közben valami darabolós horrorfilmmel teremt romantikus hangulatot, kedvese elalszik a mellkasán. A Varró Dániel-féle parafrázis szórakoztatóan dúsítja föl a Csokonai-költeményt, mely önmagában is játékos. De nem mindegyik alkotás parafrázis, van, ahol csupán egy-két idézet, szófordulat utal az adott költeményre, olykor a képi világ hasonlatos, ez teremt kapcsolatot a művek közt. A Viszek egy szívet üdítő összeállítás, melyben humorral és komolysággal egyaránt megidéződnek az elődök, Grela Alexandra illusztrációi tökéletesen elemelik a kötetet a szoros középiskolai olvasattól: a grafikák egyike sem ábrázol költői portrét. A lengyel származású Grela Alexandra ugyanis semmilyen előismerettel nem rendelkezett a magyar lírát illetően, ezáltal illusztráció szabad asszociációkra csábítanak, épp arra a kötetlenségre, melyet a könyv igyekszik megteremteni.

A versösvény tizenhét fő állomásból áll: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Kassák Lajos, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes művei mellé illesztették kiváló modern és kortárs költők alkotásait. Kosztolányira felel Petri György verse, aki az egyik legtermékenyebb „válaszadó” Orbán Ottó mellett. Tóth Krisztina, Szabó T. Anna és Varró Dániel több verssel került be a Viszek egy szívet-kötetbe, de ugyanígy szerepelnek benne Tandori Dezső-, Kemény István-, Kukorelly Endre-, Grecsó Krisztián-, Karafiáth Orsolya- és Terék Anna-költemények is. Akadnak a nagyközönség számára szinte ismeretlen gyöngyszemek, Szlukovényi Katalin Alant című verse például, mely Arany János Letészem a lantot-költeményére utal, és ugyancsak Arany kapcsán a Híd-avatást forgatta ki Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba párosa Csúszda-avatás címmel. Nemes Z. Márió József Attila Mamájára felelő Anyás vers c.-nek című írása elképesztően bájos, de megunhatatlan alkotás Márai Sándor Halotti beszéde, mellyel a Szózatra (is) reflektál.

Állhat kifogás az összeállítással kapcsolatban, például Havasi Attila Távol-keleti étterem című verse Weöres Sándor Keresztöltés költeményére felel, miközben a Havasi-íráshoz talán sokkal inkább passzolna Weöres Sándor Kínai templom című műve. Mivel alapvetően ifjúsági könyvről van szó (14 éven felülieknek ajánlott), kimaradhattak olyan művek, melyek bár idevágtak volna, a bennük lévő pár nem túl szalonképes sor miatt végül nem kerültek be az versösvénybe. Ilyen lehetne például Nagy László Balassi Bálint lázbeszéde című verse (bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a mű nem kifejezetten egy konkrét Balassi-költeményre koncentrál, hanem a költő alakját használja föl).

Előfordul, hogy egy hozzárendelt versben egy teljesen másik is megidéződik, a költemény több másikra is felel. Talán érdemes lett volna a nagy elődök más nagy elődökre felelő verseit is a kötetbe rendezni, Babits Mihály utal Vörösmarty Mihályra, Ady Endre pedig Berzsenyi Dánielre például, de az is érthető, ha az antológia létrehozói nem akartak túl sok anyagot egybefűzni, a mostani összeállítás pont elég, és utat nyithat akár a kreatív keresésre.

Manapság kevesen olvasnak verset, efelől nincsenek illúziói a szerkesztőnek, azonban kötet pont emiatt lehet izgalmas: a magyartanárok, sőt, leginkább a bölcsészhallgatók és irodalmárok világába röpít. A Viszek egy szívet a kötelező versek újraolvasásában és újraértelmezésében segít, de remek fogódzó a kortárs költészet befogadása esetén is. Az intertextuális utalásokat többségében a szakavatottak ismerik föl, a kötet elolvasása után egyrészt felvérteződünk e téren, másrészt találkozunk a magyar líra folyamatábrájának egy szeletével, és annak a szeletnek is egyfajta értelmezésével.