„A kisebbségi kérdés rendezésével nem szeretnénk a háború végéig várni. Már csak azért sem, mert ez az egyik feltétele az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások elindításának” – mondta az ügyvivő egy az ukrán képviselet által szervezett kerekasztalbeszélgetésen.
Mindez három héttel azután hangzott el, hogy Jens Stoltenberg főtitkár – átlépve az Orbán-kormány hat éve tartó ellenkezésén – összehívta a NATO–Ukrajna Bizottságot, Szijjártó Péter pedig úgy reagált: „Magyarország kizárólag abban az esetben fogja támogatni Kijev bármilyen integrációs törekvését, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek.” Szijjártó Péter felidézte, a feszültség forrása az ukrán oktatási törvény, amely ellehetetleníti Kárpátalján a magyar nyelvű iskolai oktatást.
Balog István az újbudai Három Hét Galériában tartott múlt heti beszélgetésen védelmébe vette a 2019-es nyelvtörvényt és a 2017-es oktatási törvényt is. Előbbit azzal indokolta, hogy ellenlépéseket kellett tenni az orosz nyelvű háborús propaganda térnyerésével szemben. Utóbbi kapcsán pedig emlékeztetett arra, hogy
Ukrajna függetlenné válásakor a kárpátaljai magyarság 70-80 százaléka egyáltalán nem beszélte az államnyelvet, és képviselői maguk is szorgalmazták e probléma megoldását.
Hogy hasznos volt-e a két tannyelvű oktatás felé elmozdulni, azt módszertani kérdésnek nevezte, ami szerinte „túl lett politizálva”. Elismerte, hogy az ukrán törekvés „valószínűleg félrecsúszott", mert mindkét törvény elég komoly konfliktusokat gerjesztett, de – mint mondta – „mindkét félben megvan az akarat a kérdés rendezésére, ezért májusban vagy június elején itt Budapesten újra ülésezni fog az oktatási munkacsoport”.
Az eseményen Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség elemzője felidézte, hogy a szovjet korszakban az ukrán nyelv el volt nyomva, ennek az igazságtalanságnak a megszüntetése azonban sok esetben túl erőszakos volt, és a magyarokat rosszul érintette, ahogy több más kisebbséget is. Vörös Szabolcs, a Válasz Online újságírója, aki legutóbb januárban járt Ukrajnában, „teljesen kontraproduktívnak” nevezte, hogy az Orbán-kormány a kárpátaljai magyarok érdekeire hivatkozva akadályozza Ukrajna integrációs törekvéseit, s ellenpéldaként a lengyel kormány türelmesebb álláspontját hozta fel.
Bendarzsevszkij szerint nagy különbség, hogy az ukrajnai lengyelek – szemben a magyarokkal – nem egy homogén tömbben élnek. Varsó minden támogatást megad Ukrajnának, és bízik abban, hogy a kisebbségi kérdés kedvezően fog megoldódni a háború után.
Az Orbán-kormány ezzel szemben úgy érezheti, hogy „mivel az oktatási törvény idén szeptemberben fog életbe lépni, addig van ideje visszafordítani ezt a folyamatot.
Balog István viszont „egyes magyar politikusok kommunikációjával” hozta összefüggésbe, hogy Ukrajnában jelenleg Magyarország a harmadik legelutasítottabb ország, Oroszország és Belarusz után, az ukránok 60 százaléka szerint a magyar külpolitika revizionista törekvéseket tartalmaz.
Ukrajna kilátásaival kapcsolatban elmondta, hogy bár országának az EU- és a NATO-csatlakozás a két fő külpolitikai célkitűzése, jelenleg a háború megnyerésére koncentrálják erőfeszítéseiket. Az elemző szerint EU- és NATO-felvételének sürgetése helyett „Ukrajnának rövid távon egy olyan szövetségi tengely létrehozására lenne szüksége, amelynek tagjai garantálják, hogy egy jövőbeli megtámadása esetén kisegítik”.
Vörös egyetértett, hogy sem az EU-, sem a NATO-tagság középtávon nem reális Ukrajna számára, de attól még, mondta, „az együttműködés nyugodtan folytatódhat katonai téren, ahogy most is áramlanak be a nyugati fegyverek”. Bendarzsevszkij ennek kapcsán rámutatott, hogy 2014 után az ukrán hadsereg a NATO-val való együttműködés keretében került átszervezésre, s ez az egyik oka sikereinek.
„Sőt, mi több, kiváló az együttműködés az ukrán és a magyar hadsereg között is", bár erről ritkán beszélnek – jegyezte meg ezen a ponton Balog István, közölve, hogy „több mint 80 ukrán egészségügyi katonát képeztek ki Magyarországon tavaly novemberben, s jelenleg is 60 ukrán katona kap magyar kiképzést”.
Bendarzsevszkij szerint a döntő kérdés most az, hogy mi lesz a készülő ukrán ellentámadással. Ha az sikeres lesz, és Moszkva úgy látja, hogy erőfeszítései nem vezetnek sikerre, akkor még idén sor kerülhet valamiféle béketárgyalásokra, és arra, hogy Oroszország megpróbáljon kiszállni ebből a konfliktusból. – Gondoljunk bele, hogy nagyjából tavaly júniusban volt utoljára orosz siker", s azóta az ukránok visszafoglalták az orosz invázió kezdetén megszállt területek 40 százalékát. Kudarcként értékelte az orosz erők januárban indított támadását is, amely alig néhány ezrelékkel gyarapította az általuk ellenőrzött területeket. Ha viszont az ukrán ellentámadás nem járna sikerrel, mondta, a háború éveken át tartó, lassú folyású konfliktussá alakulhat.
Hiába írt levelet az ukrán ombudsman, a magyar kolléga nem ér rá foglalkozni a kárpátaljai kisebbség ügyével