Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke csütörtökön, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron.
Kovács Árpád A világ- és a magyar gazdaság államháztartás pozíciói és kilátásai 2023 tavaszán című előadásában az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, és az államháztartási hiány is 2,9 százalék körül alakulhat.
Hozzátette: a magyar GDP idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére 10 százalék alá csökkenő infláció mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható.
Kiemelte, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe.
Mint megírtuk, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még tavaly májusban – kinevezése előtti meghallgatásán – úgy fogalmazott, hogy a magyar euró „rövid és középtávon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja.” Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanekkor politikusabban fogalmazott: az euróbevezetés ugyan egy fontos cél, de önmagában a magyar euró nem megoldás. A gazdaságpolitika fontos célja kell legyen, hogy az euróbevezetés céljai teljesüljenek.
Megszólalt az új miniszter, magyar euró középtávon sem lesz, de Magyarország nyolc év múlva az EU-s fejlettségi szint 90 százalékán fog állniA 24.hu felidézi, Varga Mihály tavaly ősszel egy háttérbeszélgetésen azt mondta, el lehet gondolkodni a belépésen az ERM 2-es árfolyamrendszerbe, amely az euró bevezetésének előszobájának tekinthető, de a pénzügyminiszter akkor hozzátette azt is, hogy nincs szó az euró bevezetésének előkészítéséről.
