energetika;tervezet;kormányrendelet-módosítás;minőségi tanúsítvány;

- Nem lesz kötelező az energiatanúsítvány az ingatlanok adásvételekor, ha módosítják a tizenötéves kormányrendeletet

A tulajdonoscserét gyakran megnehezítő eljárásra akkor lesz csak szükség, ha azt a vevő kéri.

Akár már napokon belül módosulhatnak az épületek energiatanúsítványáról, hivatalos nevén az energetikai minőségtanúsítványról szóló szabályok – számolt be hvg.hu arról a kerekasztal-beszélgetésről, amelyet Nagy Péter, a Budapesti Mérnöki Kamara alelnöke tartott egy energetikai konferencián. A leglényegesebb változás az lehet a 2008-ban született kormányrendeletben, hogy az ingatlanok, épületek adásvételekor nem lesz kötelező elkészíttetni a tanúsítványt, de ha azt a vevő kéri, akkor át kell adni.

Elhangzott, hogy a jelenlegi bonyolult szabályozásnál várhatóan alaposabb és érhetőbb is lesz az új. A hazai épületállomány energetikai állapotának romlásával nem számol a mérnöki kamara. Nagy Péter szerint ugyanis, aki felújítási szándékkal vásárolja meg az ingatlant, az úgyis igényelni fogja a tanúsítványt, aki pedig nem, mert az épület amúgy is rossz állapotú, feltehetően nem felújítani, hanem bontani akar majd, és új, korszerű ingatlan építésében gondolkozik.

A kamarai alelnök hozzátette, a tanúsítvány elkészíttetése ugyanakkor minden egyéb esetben – például energetikai felújítási pályázatoknál – továbbra is kötelező lesz a kormánnyal folytatott korábbi egyeztetések értelmében. Arról nincs hír, hogy a tanúsítás díja változik-e, A hatályos kormányrendelet azt tartalmazza, hogy a díjat a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint legyen.

Az energiahatékonyság kérdése koránt sem mellékes, mert ahogy arról a Népszava is írt, az Európai Unió friss szabályai alapján néhány év múlva a magyarországi háztartásokat is légszennyezési adóval sújtják, így megadóztatnák a fűtést, néhány év múlva jön a légszennyezési adó is. Ide tartozik, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. januári tanulmánya szerint a rossz állapotú épületállomány, a nem megfelelő szigetelés és az elavult fűtés miatt a magyar háztartások energiafelhasználásukból fűtésre-hűtésre a 64 százalékos uniós átlagnál jóval többet, nagyjából 72-74 százalékot fordítanak.

Varga Mihály viszont tavaly ősszel még arról beszélt, nincs szó az euró bevezetésének előkészítéséről.