Parlament;Orbán Viktor;Országgyűlés;

Orbán a diákok elleni rendőri fellépésről: A törvényeket be kell tartani

Magyarországon nem lehet építési telekre törvényellenesen behatolni vagy középületeket megrongálni, és rendőröket sem lehet megdobálni – mondta a miniszterelnök a Parlamentben.

Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője az Országgyűlés azonnali kérdései között azt mondta: Orbán Viktornak a torkához szorították már a gumibotot egy embertelen rendszerben, amikor az igazságért állt ki, így pontosan tudja, hogy ez milyen érzés. Majd azt kérdezte a miniszterelnöktől, elítéli-e, hogy a magyar rendőrség gumibotokkal ver ártatlan fiatalokat és könnygázt vet be azok ellen, akik az igazságért tüntetnek.

Orbán válaszul azt mondta, a magyar parlamentben akkor lehet valaki képviselő, ha esküt tesz, az eskü pedig világosan beszél, a törvényeket betartjuk és mindenkivel betartatjuk.

„Önök az ellenkezőjét teszik. Folyamatosan arra hívják föl, arra bujtogatják az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket.

Magyarországon lehet tüntetni, szoktak is tüntetni. Van azonban amit nem lehet: nem lehet építési telekre törvényellenesen behatolni, nem lehet középületeket megrongálni, és rendőröket sem lehet megdobálni” 

– fogalmazott a miniszterelnök.

Gelencsér ezt követően arra kérte Orbánt, ne sértegesse se a diákokat, se pedig a tanárokat, akik azért mentek az utcára, mert „nem akarnak egy bosszútörvény alatt se tanulni, se tanítani”. Majd megismételte a korábban feltett kérdését, melyre a miniszterelnök úgy reagált,

„arra kérem a szülőket, arra kérem a diákokat, arra kérem a tanárokat és arra kérem önt is, hogy tartsák be a törvényeket, és a törvények keretei között fejezzék ki a nemtetszésüket és a tiltakozásukat”.

Hivatásszakmák

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a pedagógusok státusztörvény tervezetéről kérdezett: arra volt kíváncsi, miért nem nyilváníthatnak a pedagógusok véleményt a köznevelési rendszer működéséről. Továbbá – folytatta – ha hazánk ilyen hely, miért nem élhetnek azzal a jogukkal, hogy polgári engedetlenség formájában fejezzék ki álláspontjukat.

Orbán Viktor szerint van Magyarországon néhány „hivatásszakma”, amelyeknek sajátos jogi szabályozásra van szükségük. Ilyen az egészségügyi dolgozóké, a rendvédelmi dolgozóké, a katonáké, és a pedagógus munkát is „hivatásszakmának” tekintik. És a pedagógusok megérdemlik, hogy legyen egy külön életpályamodellt szabályozó törvényük – mondta.

Chatbot és pofás székház

A jobbikos Lukács László György az iparkamaráról, illetve a kamarai hozzájárulásról beszélt. Szerinte ezzel a kamara úgy számol el, hogy ömlesztve közöl egy kimutatást, mely szerint például chatbotra, „pofás székházra” költenek.

Orbán Viktor úgy reagált, a kormány nem tehet meg akármit, a kamarát nem utasíthatja arra, hogy mennyi tagdíjat szedjen és mire költse azt. Szerintük kamarára szükség van, kötelező kamarai tagdíjra is szükség van, de hogy ezt mire használja fel, arról kizárólag a kamara demokratikusan megválasztott testületei mondhatnak véleményt.

„Ez az élet a félperiférián”

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt: a kormány akkumulátorgyarmattá tenné Magyarországot. Szerinte lehetett volna azt az utat is választani, hogy tudásalapú gazdaságot építenek ki, az oktatásba ruháznak be, esetleg növelik a pedagógusok bérét, de nem ezt tették. Helyette egy nagy összeszerelő üzemmé tennék Magyarországot, mely kizsákmányolja a humán és természeti erőforrásokat is. Szavai szerint ez a biztos receptje annak, hogy a közepesen fejlett országok csapdájában maradjunk, „avagy ez az élet a félperiférián, és úgy néz ki, hogy itt is maradunk”. Érthetetlennek nevezte ezt a kormányzati politikát, amikor a vízválság, a klímaválság és az energiaválság közepén vagyunk. Szerinte ez csak a külföldi vendégmunkásoknak éri meg, akik tízezrével jönnek majd ezekbe a gyárakba dolgozni. „Sok sebből vérzik ez a politika, kicsit úgy tűnik, mintha ez a ló, ez megdöglött volna” – fogalmazott.

Orbán Viktor úgy reagált: az elektromos autókról beszélve sok minden jut az ember eszébe, de a döglött ló a legkevésbé. Azt mondta, a magyarországi akkumulátorgyárak építése minden dimenzióban jól végiggondolt iparpolitikai döntés. Szerinte Magyarországon a legszigorúbb európai környezetvédelmi normák vannak érvényben, semmilyen gyárat nem lehet építeni, amelyek nem felelnek a – még a németországi szintet is meghaladó – környezetvédelmi előírásoknak. „Mindenki nyugodt lehet Magyarországon, ha az ő környékén gyár épül, ott a környezetvédelmi előírásokat be fogják tartani” – közölte. Majd arról beszélt, hogy Magyarország vízben rendkívül gazdag, „nekünk nem az a bajunk, hogy nincs vizünk, nekünk az a bajunk, hogy több víz megy ki az országból, mint amennyi bejön”. Szerinte azon kell dolgozni, hogyan tartsuk meg a rengeteg vizet, hogy azt fel tudjuk utána használni a magyar gazdaságban.

A munkaerő kérdésére áttérve közölte: van erről a kormánynak egy határozata, eszerint minden munkahely első helyen a magyarországi magyarokat illeti meg, második helyen a szomszéd népeket és ha mind elfogyott, akkor lehet csak külföldről munkaerőt hozni. „Soha nem lehet több munkaerőt behozni, mint amennyi betöltetlen álláshely van Magyarországon” – jelentette ki.