Kiszámíthatatlan, hogy mikor lép fel keményen a rendőrség a kordonbontó tiltakozókkal szemben

Kora este is tartott a miniszterelnök hivatalánál az a demonstráció, ami a kedd reggeli újabb kordonbontással vette kezdetét a Karmelitánál. Az esti tiltakozásban alig néhány tucatnyian vettek részt, a korábban kordont bontó politikusok többsége már nem volt a helyszínen, de a kihelyezett táblákat még lehetett látni, és kora estig a kordont sem építették vissza a rendőrök, akik leginkább csak figyelték a demonstrálókat.

– ez derült ki a keddi nap eseményeiből. Ám hogy pontosan mi alapján dönti el az eljáró rendőri egység parancsnoka, hogy végül közbelép-e a rendőrség a sokadjára kordonbontó tüntetőkkel szemben, arról csak annyit tudtunk meg az Országos Rendőr Főkapitányságon (ORFK) szervezett újságírói háttérbeszélgetésen, hogy ilyenkor rendkívül sok szempontot vesznek figyelembe;

Kérdésünk indokát az adta, hogy Hadházy Ákos és a Momentum vezetősége kedd kora reggel különösebb rendőri ellenállás nélkül ismét le tudták bontani a Miniszterelnökség elé mondvacsinált okokból felhúzott kerítést. Miután a momentumosok letelepedtek a lebontott kerítéselemekre, a rendőrség visszavonult a Karmelita védelmére. A keddi akció békés jellegét tükrözte, hogy Hadházy Ákos a Karmelita egyik ajtajára felerősíthette a hétpontos követelésüket.

Április 24-én pontosan ugyanott, a Színház utca Szent György tér felőli részén, pontosan ugyanígy léptek fel az akkor már többedjére kordonbontásra érkező Momentumos politikusok. Ám az addigi kordonbontó akciókat lényegében tétlenül néző Készenléti Rendőrség hirtelen nagy erővel lépett fel: szinte azonnal lerohanták és elrángatták a kerítéstől a kordont bontani próbáló politikusokat, három momentumossal együtt Hadházy Ákost kiemelték, és egy jó darabig rendőrségi őrizet alatt álltak. Valamivel később, estefelé a helyszínre érkező diáktüntetők is bedöntötték a kerítést, és a rendőrség könnygázt vetett be ellenük, ahogy az alig egy héttel későbbi, múlt szerdai megmozduláson is.

„Ha valahol van egy olyan építési létesítmény, amit az arra jogosult jogszerűen állított fel és ezt valaki megrongálja és ezt a rendőrség észleli, akkor a rendőrség jogszabályból következő kötelessége, hogy ezt megakadályozza. Nyilván ha az egy olyan védett helyszínnél van, ahol folyamatos a rendőrségi jelenlét (...)”, és az akció „nem önmagában a kerítés elbontására irányul, hanem hogy a létesítmény közelébe jussanak, akkor nyilvánvaló, hogy a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége van, továbbá az sem mindegy, hogy ez a magatartás miként ölt testet” – írta körbe kérdésünkre Gömbös Sándor rendőr dandártábornok, hogy mikor mi alapján döntik el, milyen erővel lépnek fel.

Az említett április 24-ei, majd május 3-ai megmozdulásokon viszont a rendőrség minden korábbinál keményebben avatkozott közbe a zömében diákkorú tüntetőkkel szemben. Noha az áprilisi akció pontosan ott zajlott, ahol a mostani kordonbontás, a múlt szerdai valamivel arrébb történt. Utóbbinál a diákok egy ponton megbontották a Karmelita előtt valóban felújítás alatt álló volt Honvéd Főparancsnokság építkezési kordonját és behatoltak a munkaterületre, hogy onnan jussanak be a Karmelitát őrző kordon mögé. A rendőrség szerint a tüntetők ekkor már „teli sörösdobozokkal is” hajigálták őket, ám a munkaterületen nagy halmokban állt a térkő, fa és fémdarabok hevertek, így félő volt, hogy ahhoz is hozzányúlnak a tüntetők. Végül a rendőrség nagy erőkkel, könnygázzal és tonfával kiszorította a diáktüntetőket a területről. A sajtóban ismertté vált egy videófelvétel, amin egy, az egyik kordonelembe kapaszkodó tüntetőt a rendőrök közvetlen közelről arcon fújtak, majd berántották a kordon mögé, ahol a hajánál fogva tartották.

Az esettel kapcsolatban Gömbös Sándor úgy fogalmazott:

Ilyenkor szembe kell néznie azzal, hogy ő is az elszenvedőjévé válik egy egyébként jogszerű intézkedésnek, és ilyen esetben akkor sem jogszerűtlen a rendőrség intézkedése, ha később kiderül, hogy az intézkedés alá vont tüntető nem követett el tényleges jogsértést, azaz nem lépett fel erőszakosan.