Magyarország;Ukrajna;

Az ukrán elnök javasolta, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket, hátha azzal romba döntik a magyar ipart is

Ez amerikai titkosszolgálati jelentésekben szerepel. 

A Barátság kőolajvezeték felrobbantásának az ötletével is eljátszott nemrég Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, bevallottan azért, hogy romba döntse a nagyrészt még mindig orosz energiahordozókon nyugvó magyar ipart – szellőztette meg szombati cikkében a The Washington Post.

A lap azokra az amerikai titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva ír erről, amelyek a legújabb szivárogtatási hullámban kerültek nyilvánosságra. Tanúságuk szerint Volodimir Zelenszkij egy február közepi megbeszélésen állt elő a Magyarországot is érintő ötlettel Julija Szviridenko gazdaságfejlesztési miniszterrel, miniszterelnök-helyettes előtt.

Az ukrán elnök azt javasolta, egyszerűen csak robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket, amivel valószínűleg romba döntik a magyar ipart – „Orbán Viktor iparát” –, ezt ugyanis túlnyomóan még mindig az orosz olaj tartja fenn.

Azt kommentárként az amerikai hírszerzési tisztségviselők fűzik hozzá – hívja fel a figyelmet a The Washington Post –, hogy Volodimir Zelenszkij alighanem dühében beszélt, és csak üres fenyegetésként dobta be a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának az ötletét. Az ukrán elnök finoman szólva nem rajong azért az Orbán Viktorért, aki a tavalyi választási győzelmi beszédében ellenfélnek nevezte őt, és aki a putyini propaganda szólamaival utasítja el a segítségnyújtást a több mint egy éve támadás alatt álló Ukrajnának.

„Bár Magyarország névleg a nyugati világ része, Orbán Viktor a leginkább Kreml-párti politikai vezetőnek számít Európában” – jegyzi meg erről a The Washington Post, amely szerint az amerikai titkosszolgálati dokumentumokból egy egészen másfajta ukrán elnök képe rajzolódik ki, mint aki a többnyire kimért, néha fájdalomról és elfojtott indulatokról árulkodó nyilatkozataival megjelenik a világ előtt.

Ennek a másfajta, agressziót sugalló képnek a része, hogy Volodimir Zelenszkij egy késő januári beszélgetésben javasolta, hogy Ukrajna hajtson végre támadásokat Oroszország területén, és ukrán katonai egységek szálljanak meg határ menti orosz városokat. Ez egy szigorúan titkos minősítésű amerikai titkosszolgálati dokumentumban szerepel, később pedig, február elején Valerij Zaluzsnyij vezérkari főnök előtt az ukrán elnök már azt tette szóvá, miért nincsenek nekik olyan nagy hatótávolságú rakétáik, amelyek mélyen Oroszországban is elérik az orosz utánpótlásvonalakat.

Mindez annak fényében igen figyelemre méltó, hogy az ukrán elnök a többi között azzal nyerte el a világ bizalmát, nyugati fegyvereket csak védekezésre használ, külföldön – így Oroszországban – nem veti be őket.

A Pentagon nem vitatta a The Washington Post által nyilvánosságra hozott dokumentumok hitelességét.

Ami Magyarországot illeti – fűzhetjük hozzá –, az ukrán elnök nem sokkal azután pendíthette meg a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának az ötletét, hogy február 9-én a brüsszeli EU-csúcstalálkozón tárgyalt Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök akkor kapott is tőle egy kijevi meghívót, az útja szervezéséről azonban nincs hír. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az erről szóló kérdéseket rendszerint azzal hárítja el, kijevi látogatásról akkor lehet szó, ha érdemi kérdésekről is tárgyalni fognak.

Orbán Viktor az egyedüli vezető EU-s politikus, aki a háború kitörése, 2022. február 24. óta nem járt az ukrán fővárosban.

Bár az ukrán-magyar viszonyt rengeteg kérdés – például a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak a korlátozása – feszélyezi, ezekben hosszú idő óta semmiféle előrelépés nem történt.

„Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen szervezkedik??” 

- tette fel a kérdést a Twitteren Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Vasárnap estig más kormányzati reakció nem érkezett a Washington Post cikkére.