A kormány kerülni kívánja a konfliktusosabb utat, így egyelőre nem tartja időszerűnek a szakrendelők formális államosítását, ugyanakkor arról nem kíván lemondani, hogy mélyebben beleszóljon a szakrendelők kapacitásgazdálkodásába – tudta meg a Népszava.
Információink szerint szerdán a kormány tárgyalta a szakrendelők államosításával kapcsolatos javaslatot. Úgy tudjuk, ha az államosítást nem is tartották időszerűnek, arról döntöttek, hogy meg kell vizsgálni:
az ellátásszervezés és kapacitás-szabályozás tekintetében a szakrendelők miként vonhatók be a megyei irányító kórházak felügyelete alá anélkül, hogy a fenntartói státuszuk megváltozna.
A szakrendelők sorsával kapcsolatos javaslatait megvitatja a kormányzat a helyhatóságok vezetőivel, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) csütörtökre összehívott ülésén is.
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa a kormányzat egyeztető fóruma a helyhatóságokkal kapcsolatos döntésekben. Tagjai a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökei, továbbá - tanácskozási joggal - a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Takács Péter államtitkár május első napjaiban az Indexnek adott nyilatkozatában beszélt arról, hogy a szakrendelők államosításáról több verziót vittek a kormány elé, a javaslatban az ellátásszervezésre, valamint a működtetés észszerűsítésére is tettek javaslatot, továbbá ezekhez készült kockázatelemzés is.
Mint emlékezetes: az Országgyűlés december végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők átvételét. A helyhatóságoknak március végéig kellett nyilatkozniuk arról, adják-e vagy sem a járóbetegellátó intézményeiket az államnak.
Államosítanák a magyarországi járóbeteg-ellátást, már levelet is írtak a polgármestereknekÚgy tudjuk: körülbelül 133 válaszlevelet várt az OKFŐ hivatala, de a határidő végéig alig több mint száz érkezett vissza. A fővárosból szinte egyetlen kerületi önkormányzat sem kért az államosításból, a vidékiek közül is csak néhány olyan reakció érkezett, amelyben nem zárkóztak el mereven, mert belátták, hogy nem képesek finanszírozni a fenntartását. Végül a kormány elé több variáció is készült,
s ezek egyike például közel hatvan nagy, vidéki szakrendelő államosítását javasolta.
A Népszava márciusban írt arról, hogy két tűz közé szorultak a szakrendelők: hirtelen megsokszorozódott a vizsgálatokat kérő beutalók száma, miközben a labormintákat elemző cégek árat emeltek. A finanszírozó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) viszont havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, ezért a szolgáltatók sorba állították a megrendeléseket. Ez pedig hosszú várólistákat, illetve tömegjeleneteket eredményezett a szakrendelőkben. A sorokat végül úgy sikerült rövidíteni, hogy az önkormányzatok mélyen a zsebükbe nyúlva kiegészítették az intézmények labor vizsgálatokra költhető büdzséjét.
Országos kórházi főigazgató az új ügyeleti rendszerről: voltak nehéz, álmatlan éjszakák, de most már minden rendben zajlikOrszágszerte több hetet kell várni a laborvizsgálatraNem határidő volt, csak lehetőség, tovább csúszik a kórházi labormunkák államosításaKét tűz között a szakrendelők: egyre több a laborbeutaló, de áremelés miatt kevesebb vizsgálatra futja