egészségügy;önkormányzatok;államosítás;Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma;szakrendelők;

2023-05-15 06:00:00

Az Orbán-kormány most nem akarja tovább élezni a konfliktust, finomít a szakrendelők államosításának tervén

Arról azonban nem akar lemondani, hogy mélyebben beleszóljon a szakrendelők kapacitásgazdálkodásába.

A kormány kerülni kívánja a konfliktusosabb utat, így egyelőre nem tartja időszerűnek a szakrendelők formális államosítását, ugyanakkor arról nem kíván lemondani, hogy mélyebben beleszóljon a szakrendelők kapacitásgazdálkodásába – tudta meg a Népszava.

Információink szerint szerdán a kormány tárgyalta a szakrendelők államosításával kapcsolatos javaslatot. Úgy tudjuk, ha az államosítást nem is tartották időszerűnek, arról döntöttek, hogy meg kell vizsgálni:

A szakrendelők sorsával kapcsolatos javaslatait megvitatja a kormányzat a helyhatóságok vezetőivel, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) csütörtökre összehívott ülésén is.

Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa a kormányzat egyeztető fóruma a helyhatóságokkal kapcsolatos döntésekben. Tagjai a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökei, továbbá - tanácskozási joggal - a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Takács Péter államtitkár május első napjaiban az Indexnek adott nyilatkozatában beszélt arról, hogy a szakrendelők államosításáról több verziót vittek a kormány elé, a javaslatban az ellátásszervezésre, valamint a működtetés észszerűsítésére is tettek javaslatot, továbbá ezekhez készült kockázatelemzés is.

Mint emlékezetes: az Országgyűlés december végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők átvételét. A helyhatóságoknak március végéig kellett nyilatkozniuk arról, adják-e vagy sem a járóbetegellátó intézményeiket az államnak.

Úgy tudjuk: körülbelül 133 válaszlevelet várt az OKFŐ hivatala, de a határidő végéig alig több mint száz érkezett vissza. A fővárosból szinte egyetlen kerületi önkormányzat sem kért az államosításból, a vidékiek közül is csak néhány olyan reakció érkezett, amelyben nem zárkóztak el mereven, mert belátták, hogy nem képesek finanszírozni a fenntartását. Végül a kormány elé több variáció is készült,

A Népszava márciusban írt arról, hogy két tűz közé szorultak a szakrendelők: hirtelen megsokszorozódott a vizsgálatokat kérő beutalók száma, miközben a labormintákat elemző cégek árat emeltek. A finanszírozó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) viszont havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, ezért a szolgáltatók sorba állították a megrendeléseket. Ez pedig hosszú várólistákat, illetve tömegjeleneteket eredményezett a szakrendelőkben. A sorokat végül úgy sikerült rövidíteni, hogy az önkormányzatok mélyen a zsebükbe nyúlva kiegészítették az intézmények labor vizsgálatokra költhető büdzséjét.