munkavállalók;szakszervezetek;rabszolgatörvény;

Jött egy elmarasztaló strasbourgi jelentés, erősen sérülnek a munkavállalók jogai Magyarországon

Elsősorban a munka- és pihenőidőt, valamint a szakszervezeti jogok hazai rendszerét bírálták.

Több pontban is sérülnek a munkavállalói jogok Magyarországon – állapította meg a napokban a Szociális Jogok Európai Bizottsága. A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg a rabszolgatörvény, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását. A szervezet a szociális párbeszéd rendezésére is felszólította a kormányt – írja honlapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).

A jelentésben elsősorban a dolgozók munka- és pihenőidejét, valamint a szakszervezeti jogok hazai rendszerét bírálták. Az Európa Tanács égisze alatt működő bizottság a munkavállalói jogok európai minimumát rögzítő Szociális Karta magyarországi érvényesülését vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a hazai munkajogi rendszer egyes elemei a Magyarországon is ratifikált nemzetközi egyezmény minimumát sem érik el – ismertette a jelentés lényegét Zlati Róbert. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint különösen aggasztó, hogy a bizottság is úgy látja, több pontban sérülnek a magyar munkavállalók jogai.

A szociális jogok bizottsága megerősíti a szakszervezetek korábbi megállapítását: Magyarországon ésszerűtlenül és a nemzetközi egyezmény szerint – is – a munkavállalók jogait csorbítva alakították ki a napi és heti pihenőidőt. A testület aggályosnak tartja egyebek között az úgynevezett rabszolgatörvényt, amely a munkáltatók számára lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó tartalmú munkaidőkeret alkalmazása. A pihenéshez való jogot pedig a járványhelyzet ürügyén bevezetett 24 hónapos munkaidőkeret sérti súlyosan,márpedig megfelelő pihenőidő a magyar munkavállalóknak is jár – hangsúlyozta Zlati Róbert.

„A MASZSZ korábban jelezte az ellenőrző bizottságnak, hogy az elmúlt években több munkáltató is tudatosan, a hatékony munkavállalói szerveződés elfojtása céljából bocsátotta el a helyi szakszervezeti tagokat, tisztviselőket”

– áll a szakszervezeti szövetség közleményében. Azt írják, sokan azért nem lépnek be a szakszervezetbe, mert tapasztalják, hogy a munkáltatók következmények nélkül bármikor semmibe vehetik az érdekvédelmi szervezetek jogait is. Annak ellenére, hogy a magyarországi szociális párbeszéd terén korábban nem látott problémát a bizottság, most mégis aggályosnak találja a helyzetet, ezért felszólítja a kormányt annak mielőbbi rendezésére.

„Emellett nem meglepő módon az évek óta folyamatosan szűkített sztrájkjogot sem tekintette kielégítőnek a szervezet, noha a kormány jelentésében érthetetlen módon tagadta az elmúlt évek jogtipró lépéseit”

– teszik hozzá.